Fenyő Ervin színművész Radnóti Miklós verseiből, naplóbejegyzéseiből, a korszakot jellemző zsidótörvényekből és a Radnótiról szóló írásokból állította össze egyórás estjét, amelyet hétfőn ad elő a Bem rakparti Hubay Jenő Zeneteremben.
A színész a korszakot, amelyben a költő élt, a zsidótörvények fölolvasásával jellemzi. Az első, 1938-as törvény kimondja, hogy a szellemi szabadfoglalkozásúak által elfoglalható állásoknak csak a 20 százalékát tölthetik be zsidók. Az 1939-ben hozott második törvény tovább szűkíti az életlehetőségeket: nem lehet zsidót parlamenti képviselőnek választani, kinevezni középiskolai tanárnak és állami tisztviselőnek. 1941-ben meghozzák a harmadik törvényt, amely kimondja, hogy nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos.
Elhangzik többek között az Oly korban éltem én kezdetű vers, a Tétova óda, a Nem tudhatom, a Sem emlék, sem varázslat, a Hetedik és a Nyolcadik ecloga, s a Töredék.
Fenyő Ervin fölolvassa Radnóti Miklós levelét Komlós Aladárnak, ebben a magyarországi zsidó költők antológiája tárgyában ír és hitet tesz a magyar írók, költők közössége mellett. Azt írta: "Zsidóságomat soha nem tagadtam meg... A zsidóságom életproblémám, mert azzá tették a körülmények, a törvények... Különben magyar költő vagyok... Így érzem ezt ma is, 1942-ben, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is."
Az előadó utalt rá, hogy többször járt Auschwitz-Birkenauban, mert nem volt fölfogható számára, ami ott történt. Ezután kezdte foglalkoztatni Radnóti Miklós költészete, sorsa. Itthon kirekesztették, de az anyanyelve a magyar, ő maga otthon van, s ezt nem veheti el tőle senki, maga döntött, hova tartozik. Nem a túlélés volt számára fontos, barátai hiába próbálták megmenteni. A tanú sorsát vállalta, elfogadta, ami vele történik - vélekedik a színészművész.
Fenyő Ervin 1971-ben diplomázott a Színművészeti Főiskolán, több játékfilmben - mint a Szerelmesfilm, a Valaki figyel, a Képvadászok - szerepelt, játszott budapesti és vidéki színházakban, majd magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett az ELTE bölcsészettudományi karán. A 80-as években gimnáziumi tanár volt és a mai napig Széchenyi István életének kutatója.
Forrás: MTI
