Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Fenyő Ervin Radnótija

Fenyő Ervin Radnótija

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 11. 15.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Fenyő Ervin színművész Radnóti Miklós verseiből, naplóbejegyzéseiből, a korszakot jellemző zsidótörvényekből és a Radnótiról szóló írásokból állította össze egyórás estjét, amelyet hétfőn ad elő a Bem rakparti Hubay Jenő Zeneteremben.

Fenyő Ervin elmondta, hogy miről is lesz szó a Radnóti Miklós (1909-1944) születésének 100. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Az Ikrek havával kezdi, amelyből kiderül, hogy az addig édesanyának hitt asszony a nevelőanyja.

A színész a korszakot, amelyben a költő élt, a zsidótörvények fölolvasásával jellemzi. Az első, 1938-as törvény kimondja, hogy a szellemi szabadfoglalkozásúak által elfoglalható állásoknak csak a 20 százalékát tölthetik be zsidók. Az 1939-ben hozott második törvény tovább szűkíti az életlehetőségeket: nem lehet zsidót parlamenti képviselőnek választani, kinevezni középiskolai tanárnak és állami tisztviselőnek. 1941-ben meghozzák a harmadik törvényt, amely kimondja, hogy nem zsidónak zsidóval házasságot kötni tilos.

Elhangzik többek között az Oly korban éltem én kezdetű vers, a Tétova óda, a Nem tudhatom, a Sem emlék, sem varázslat, a Hetedik és a Nyolcadik ecloga, s a Töredék.

Fenyő Ervin fölolvassa Radnóti Miklós levelét Komlós Aladárnak, ebben a magyarországi zsidó költők antológiája tárgyában ír és hitet tesz a magyar írók, költők közössége mellett. Azt írta: "Zsidóságomat soha nem tagadtam meg... A zsidóságom életproblémám, mert azzá tették a körülmények, a törvények... Különben magyar költő vagyok... Így érzem ezt ma is, 1942-ben, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is."

Az előadó utalt rá, hogy többször járt Auschwitz-Birkenauban, mert nem volt fölfogható számára, ami ott történt. Ezután kezdte foglalkoztatni Radnóti Miklós költészete, sorsa. Itthon kirekesztették, de az anyanyelve a magyar, ő maga otthon van, s ezt nem veheti el tőle senki, maga döntött, hova tartozik. Nem a túlélés volt számára fontos, barátai hiába próbálták megmenteni. A tanú sorsát vállalta, elfogadta, ami vele történik - vélekedik a színészművész.

Fenyő Ervin 1971-ben diplomázott a Színművészeti Főiskolán, több játékfilmben - mint a Szerelmesfilm, a Valaki figyel, a Képvadászok - szerepelt, játszott budapesti és vidéki színházakban, majd magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett az ELTE bölcsészettudományi karán. A 80-as években gimnáziumi tanár volt és a mai napig Széchenyi István életének kutatója.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
História Színház Szépirodalom Holokauszt Költészet Élő kultúra

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr637863856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard