Újraavatták a száz éve született Mérei Ferenc mellszobrát a világhírű magyar pedagógus nevét viselő fővárosi intézményben szerdán.
Janzer Frigyes 1996-ban készült alkotása korábban egy újbudai általános iskola előtt állt, ám az oktatási intézményt a XI. kerület tavaly bezárta, ezért kellett méltó helyet keresni a Mérei-szobornak.
Mérei Ferenc 1945 és 1948 között a fővárosi pedagógiai intézet jogelődje, a Székesfővárosi Lélektani Intézet igazgatója volt; tanítványai szerint az amúgy is gazdag életművének talán legtermékenyebb időszakát töltötte ezen a helyen.
Az intézmény 2008-ban újult meg gyökeresen, jelenlegi profilja a pályaválasztás, a toleranciára nevelés, az agresszió megelőzése, valamint a speciális igényű gyermekek segítése.
Az intézet fejlesztő tevékenységének elismeréseként kedden Budapestért díjat vehetett át a Fővárosi Közgyűléstől Sárik Zoltán igazgató. Az idős Mérei Ferenc így vallott tevékenységéről: "Tudásomat illetőleg pszichológusnak vagyok elfogadva, de mindig pedagógus voltam. Mindig tanítottam. Mindenütt iskolát kerestem".
A tudós munkásságát méltató Demszky Gábor szerint régi adósságát törlesztette a szoborállítással a főváros. A városvezető hatalmas intellektuális étvággyal bíró, szuggesztív és bátor tudósnak nevezte Méreit, akinek munkássága szorosan összefügg a XX. század történelmével.
Emlékeztetett arra, hogy a tehetséges, a könyveket faló, mindenre nyitott, ám nyughatatlan természetű, öntörvényű és lázadó gyerek a nyolcosztályos gimnáziumot öt intézményben végezte el. Az érettségi után a zsidó származásúakat sújtó numerus clausus miatt külföldi egyetemre kényszerült, így lett a párizsi Sorbonne bölcsészhallgatója.
Hazatérve Szondi Lipót tanítványaként és munkatársaként alapozta meg pszichológiai tudását. Származása és politikai nézetei miatt Mérei Ferenc üldöztetések sorát kényszerült elviselni; volt munkaszolgálatos, párizsi évei alatt baloldaliként börtönben ült, és itthon folyt ellene koncepciós per is.
Az 1956-os forradalom idején az ELTE BTK Egyetemi Forradalmi Diákbizottságának tanár vezetője. A forradalomban játszott szerepe miatt öt évet töltött börtönben. Itt írta, illetve innen csempészték ki feljegyzéseit, melyet később a négykötetes Lélektani naplójában jelentek meg.
A börtönévek után egészen 1976-os nyugdíjazásáig az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet vezető pszichológusaként az általa alapított Pszichodiagnosztikai, majd Klinikai Pszichológiai Laboratórium vezetője volt. A laboratórium rövid idő alatt a magyar pszichológusképzés egyik, nem hivatalos centrumává lett. Mérei Ferenc 1986-ban hunyt el.
