Az utóbbi évek legnagyobb orosz inváziója kezdődik. A 450-es haderőt 68 tiszt vezeti a légtérbe, és Galgóczy Árpád összekötő személyében komoly magyarországi emberük is van.
Galgóczy az 1960-as években kezdett fordítani azután, hogy hazajött a hadifogságból, ahová tizenévesként került. Magyarországon biztos halál várt volna rá a szovjetek elleni partizánharc szervezése miatt. Az oroszok azonban elvitték, így a kazahsztáni lágerekben életben maradt, sőt anyanyelvi szinten megtanulta az orosz nyelvet, egyik "tanára" orosz költő volt - magyarázta.
Először arra volt kíváncsi, hogy az odakint megismert orosz költők versei hogyan hangzanak magyarul, s rögtön egyik kedvencével, Lermontovval indított, a Démon című poémával. Mint egy hályogkovács, úgy kezdett neki, a füle után, végül a Démon fordítása nívó-díjas lett - büszkélkedett. Utána következtek Puskin és Tyutcsev művei. Az Európa Kiadónál azt kérdezték tőle, hogy játszott-e hangszeren, mert a versek zeneiségének visszaadásából erre következtettek. A válasz az volt, hogy "igen, dobos voltam a lágerzenekarban" - mondta.
"Szerencsés voltam, hogy életbe maradtam és ami a versfordításokat illeti, soha nem fogadtam el megrendelést." A válogatott szinkrontolmács csapat tagja volt, napközben ezzel foglalkozott, este pedig az orosz költészettel. A nyelvi finomságokra a versek tanították meg. Odafigyelt arra, hogy a költők mennyire betartják az ütemszabályokat, a szótagszámot, a rímeket, ezeket nem lehet áthágni - hangsúlyozta.
Szilágyi Ákos irodalmár - aki az esten beszélget a műfordítóval - bíztatására kezdett Blokot, Ahmatovát, Cvetajevát, Jeszenyint is fordítani. A versek orosz és magyar nyelven is elhangzanak a bemutatón - tette hozzá.
Forrás: MTI
