Tüskés Tibor irodalomtörténészt, a Jelenkor egykori főszerkesztőjét december 1-jén kedden búcsúztatják el Pécsett, és egy héttel később helyezik örök nyugalomra Nagykanizsán.

A József Attila-díjas alkotó, a pécsi irodalmi és kulturális élet kiemelkedő képviselője 79 esztendős korában, november 11-én hunyt el. Búcsúztatója december 1-jén, kedden 13 óra 30 perckor lesz a pécsi Központi Temetőben. Örök nyugalomra december 8-án, kedden 13 órakor helyezik a nagykanizsai Központi Temetőben.

Tüskés Tibor Balatonszántódon született 1930. június 30-án. 1952-ben az ELTE-n magyar-történelem szakon végzett, Dombóváron majd Pécsett tanított. Már tanári munkája mellett is élénk kulturális szervezőmunkát folytatott, számtalan könyv, tanulmány, cikk szerzője volt.

1959-1964 között a Jelenkor főszerkesztője lett, ahol a szerkesztés során erőteljesen érvényesítette esztétikai értékítéletét a hivatalos irányzattal szemben. Az ellenzékinek számító írók (Kodolányi János, Weöres Sándor, Mészöly Miklós) műveinek közlése miatt leváltották, azonban szerkesztői munkáját sosem adta fel. Könyvsorozatokat gondozott, élete során kiterjedt irodalmi levelezést folytatott, amely fontos művelődéstörténeti forrás, a rendszerváltás után pedig a Somogy című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott.

Számos irodalom- és kultúrtörténeti írás, tanulmány és esszé fűződik nevéhez. Írt monográfiát Pilinszky Jánosról, Nagy Lászlóról, Kodolányi Jánosról, Illyés Gyuláról, Veres Péterről és Rónay Györgyről. Elfogulatlanul közelített a vizsgált művekhez, nemcsak az írások értelmi és esztétikai tartalmát értelmezte, hanem a műben foglalt látomást is.

Tüskés Tibort 1976-ban tüntették ki a József Attila-díjjal, 1998-ban Arany János-díjat kapott, 2002-ben pedig életműve elismeréseként az elsők között vehette át a Szabó Zoltán-díjat. Nagykanizsa díszpolgára volt.