Huszonhárom évvel ezelőtt még minden más volt. A fénylő szemű kisfiúval nagy események történtek. Most Prágában él, és egy sárga-kék multi beszerzője. De ki ő?

Huszonhárom évvel ezelőtt mint Olivért ismerhette meg a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház közönsége a kanizsai Solti Oszkárt, azt a napjainkban Prágában élő fiatalembert, aki kanyargós utat követően, a tizenötödik érettségi találkozójára érkezett vissza a minap a szülővárosába. Hosszú kanizsai hétvégéjébe belefért a velünk való találkozás is, mialatt betekintést nyertünk unalmasnak cseppet sem nevezhető életébe.

- Három olyan város van, melynek hallatán megdobban a szívem: Nagykanizsa, Prága és Jeruzsálem - hallottuk Solti Oszkártól, aki cseh anya és magyar apa gyermekeként, 1976-ban született Nagykanizsán. Az általános iskolai tanulmányait a Zrínyiben, a középiskolait a Batthyányban végezte, majd érettségi után került Jeruzsálembe, ahol egyéves nyelvi előkészítő után, fél évig héberül tanult a héber egyetemen közgazdaságtant. Húsz éves korában síelni ment édesanyja szülővárosába, Prágába, s akkor még nem gondolta, hogy ottragad. Pedig így lett, mivel azon a télen több terrorista akció volt Jeruzsálemben, az általa ismert helyeken és autóbuszokon, ezért a szülei kívánságára nem ment vissza. Helyette a prágai közgazdasági egyetemen diplomázott.

- Egyféle paradoxon, hogy három helyen próbálkoztam bejutni közgazdasági egyetemre, s csak Magyarországon nem vettek fel, az anyanyelvemen. Izraelben és Csehországban nem volt semmi gondom - mondta a krisztusi korban lévő, gyermeki ártatlansággal mosolygó Oszi. - Hét évig vállakozó voltam, három éve pedig az IKEA-nál beszerzőként dolgozom. S bár a színészetet tekintve volt egy hosszú szünet, öt éve egy prágai amatőr színtársulatban játszom, melynek neve: Divadlo Bez Dozoru - Felügyelet nélküli színház. A mottónk magyarul úgy hangzik: A színész ne hagyja magát félrevezetni a forgatókönyv által. Pusztán azért, mert mivel amatőrök vagyunk, s mindenki munka mellett csinálja, sokszor elfelejtjük a szöveget. Ezért gyakorta improvizálunk, miáltal minden előadásunk egyedi. S mivel mindenkinek nagy a baráti köre, az előadásainkat is sokan látogatják. A nyáron bemutatott, Miniszter félrelép című darabunkra például három nap alatt eladtunk 220 helyet, mindenféle reklám nélkül. A népszerűségünk oka lehet, hogy komédiákat játszunk, mert úgyis elég sok tragédia van az életben. Ebben a darabban a miniszter titkárát játszom, ami bár nem főszerep, de a humort viszi a produkcióba.

A cikk itt folytatódik - kérjük, kattintson!