A megközelíthetetlenek mindig illatosak. Afféle sztárok. De a spájzban ott van a valódi magánember. Ami nem mindig szimpatikus. Sőt. És amire most fény derül.

Janus Pannoniustól Kondor Béláig hatvannégy híres magyar író, költő, képzőművész, politikus, zenész, színész és tudós "rejtett arcát", hétköznapi életét mutatja meg új kötetében Csiffáry Gabriella. A Rejtett arcok - híres magyarok más oldalról című kiadványról a szerző elmondta: a 384 oldalas könyvét elsősorban a fiataloknak szánja, mivel a kötetben szereplő dokumentumok oktatási segédanyagnak, szöveggyűjteménynek is kiválóak. "A kötet címe arra utal, hogy a szellemi élet nagyságait egy eddig fel nem tárt oldalról, a magánélet felől közelítettem meg, így az olvasó megismerheti rejtett, civil arcukat is" - tette hozzá a kutató a Scolar Kiadó gondozásában megjelent kötetről.

Mint kifejtette, eredetileg száz személy életét szerette volna a kötetben ábrázolni, de végül a források hatvannégyre voltak elegendőek. "Minél távolabb megyünk az időben, annál kevesebb a forrás. De a történészek előtt nem létezik lehetetlen" - mondta. Csiffáry Gabriella mintegy negyven közintézményben végzett kutatást. A kötetben számos eddig publikálatlan, nehezen hozzáférhető dokumentum kapott helyet, ezért az a szakma számára is érdekes lehet.

"Kevesen tudják például, hogy Jókai Mór, Madách Imre vagy Jászai Mari festett is. Vagy hogy Gulácsy Lajos és Kondor Béla milyen jó írók is voltak" - mondta a Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa. A híres művészeket egyrészt a kevéssé ismert "tálentumaik", másrészt pedig a hétköznapjaik alapján vette sorra.

"Ez az útkeresés könyve is, az olvasó megismerheti azokat a pályákat, amelyeket a hírességek a művészi kiteljesedésük előtt bejártak" - tette hozzá. A kötetben olvashatunk arról, milyen volt Babits Mihály, Kaffka Margit, Martinovics Ignác tanárnak, milyen hétköznapi problémákkal viaskodott Berzsenyi Dániel vagy Kisfaludy Sándor gazdálkodóként.

Az olvasó a kötetben egyfajta "lélektani nyomozásnak" is a tanúja lehet: Csiffáry Gabriella szerint a fellelt dokumentumok arra is rávilágítanak, hogy a művészek milyen lelki állapotban voltak egy-egy nagy mű megalkotásakor. A kutató példaként megemlítette az Országos Széchenyi Könyvtárban fellelt, Csáth Gézától származó kis füzetet, az úgynevezett "morfinnaplót", amelyben az író a kábítószer-használatát követte.

"Csáth 1915-től 1917-ig vezette ezt a naplót. Feljegyezte, mennyi morfiumot használt, milyen hatása volt, ugyanakkor a teljes élete nyomon követhető a kis füzet alapján" - tette hozzá Csiffáry Gabriella, aki a kötetet "a pokolra jutás dokumentumának" nevezte. Az eddig nem publikált dokumentumok közé tartozik a Szerb Antal "kényszernyugdíjazásáról" szóló irat is. Az Utas és holdvilág szerzője a Vas utcai felsőkereskedelmi fiúiskolában tanított, ám 1941-ben a zsidótörvények miatt elveszítette állását.

Forrás: MTI