Sok érdeklődő és vásárló volt a Polgár Galéria december eleji karácsonyi művészeti aukcióján, ahol nyolcszáz tétel került nagy érdeklődés mellett kalapács alá.

Az 1891-es Párizsi nő, eredeti keretben, restaurálatlanul, épp ezért kifogástalan állapotban maradt fenn. Szokatlanul alacsonyról, 4 millió forintról indították, és hosszas küzdelem után, hatszoros áron, 24 millió forintért talált gazdára.
A másik, rejtőzködésből előkerült alkotás egy 17. századi itáliai művész, a római Francesco Rosa, az érett barokk nagyhatású mesterének parádés óriásvászna. Az 1670 körül készült Agrippina partraszállása Brindisinél Germanicus hamvaival felbukkanása azért szenzáció, mert a művész életművéből mindössze tizennégy festményről tud a műtörténetírás, azok - egy kivétellel - mozdíthatatlanul, itáliai templomokat díszítenek. Nem csoda, hogy megadták érte a 22 millió forintot.
A legnagyobb licitemelkedést is egy hetven éve lappangó mű, Zichy Mihály Harcdöntő párbaj című bravúros festménye hozta, amelyet kilenc másik képpel Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című monstre kötetek illusztrálásához készített a művész. 1,4 milliós forintról indították és 6,5 milliónál ütötték le.
Vaszary János Társaság a tengerparton című, 1933-ban készült könnyed, franciás vászna 12 millió forintról 20 millióig bírta, egy másik Vaszary tájkép 1,1 millióért kelt el.
Kádár Béla temperája 7 millióért, Lotz Károly vadász témájú vászna 6 millióért, Szinyei Merse Pál fakoronákat ábrázoló olajképe 5 millióért talált gazdára. Szőnyi István 1927-es Evezősök című ismert vásznáért éppen 2 millió forinttal adtak többet az 1,4 milliós kikiáltási árnál.
Míg a festmények és plasztikák a leütési lista szerint kétharmados eladási eredményt mutatnak, a második napon a műtárgyak, bútorok, szőnyegek közül alig maradt vissza néhány tétel. Jól vették a Zsolnay díszedényeket, egy japán stílusú kaspóért 1,8 milliót adtak, a Mack Lajos tervezte Zsolnay szecessziós tükörkeret 1,6 millióra kétszerezte kikiáltási árát. Az Alt Wien porcelánok kivétel nélkül három-négyszeres emelkedést értek el, így egy-egy díszes csésze, az 1800-as évek elejéről, akár 100-120 ezer forintot is elért.
Elkeltek a miniatűr portrék, Kovács Margit terrakotta figurái, és a bútorokra is akadt vevő. Egy 1880 körüli spanyol verkli 1,3 millió forintért talált gazdára, és Péter Vladimír Verkliember című műalkotása 550 ezer forintról 1,1 millióig ért el.
A harmadik napon, december 3-án, csak ezüstöket árvereztek 250 tételben. Közülük is kiemelkedett száz nívós darab, az egykor Magyarországról elszármazott médiacézár Josef von Ferenczy gyűjteményéből.
Kelendők voltak a pesti és bécsi antik, szecessziós és art deco asztali edények, gyertyatartók, kávés és teás készletek. A míves, mesterjeggyel ellátott moszkvai ezüst poharak, tálak, kínálók mind jóval a kikiáltási ár fölött keltek el. E nap legmagasabb leütését egy lőcsei empire gyertyatartó pár érte el, midőn 1,9 millió forinton koppant érte a kalapács.