Nincs könnyű helyzetben a Paramount filmstúdió: legújabb, biztos Oscar-befutónak tartott produkciója, az Egek ura nehezen reklámozható alkotás.

Műfajilag nem könnyű besorolni, mert egyszerre vígjáték és dráma, és a sztori nemigen foglalható össze egy 30 másodperces tévészpotban úgy, hogy könnyen érthető és vonzó legyen a nézők számára. Első hallásra a kerettörténet is kellemetlen: a George Clooney által alakított főhős a kirúgások specialistája, az a dolga, hogy jogilag támadhatatlan módon levezényelje a leépítéseket. 

– Kevéssé valószínű, hogy a nézők a gazdasági válság közepén azért mennek moziba, hogy lássák, amint kirugdalják az embereket – fejtegeti a Los Angeles Timesban Russell Schwartz marketingszakértő, korábbi stúdiófőnök. 
– Inkább felemelő történetekre vágynak, vagy el akarnak menekülni a valóságból.
A Paramountnál mégsem estek kétségbe, mert bebiztosították magukat arra az esetre, ha az Egek ura nem lenne kasszasiker. A film mindössze 25 millió dollárból készült, mert Clooney lemondott szokásos megagázsija nagy részéről: csak akkor jut a pénzéhez, ha az Egek ura nagy bevételt hoz. Bár 40 milliót költenek a produkció marketingjére, a film népszerűsítésének oroszlánrészét a nézőkre bízzák. Az első héten csupán 12 nagyvárosban mutatják be az Egek urát, és karácsonyig fokozatosan növelik a kópiaszámot, abban bízva, hogy aki már látta, másoknak is ajánlani fogja. 

A film ugyanis hiába tartalmaz 25 valódi interjút tényleg kirúgott emberekkel, a lényeg azon van, hogy a főhős megtalálja a szerelmet és önmagát – a keserű csomagolás tehát édes meglepetést rejt.