December 12-én lesz nyolcvan éves Seregi László Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a magyar balett történetének egyik legkiválóbb alkotója.
Gyári munkásként a mozgalmi lendület vitte a művészetek területére. 1945-től
1968-ban Hacsaturján zenéjére megszületett első nagyszabású, egész estés táncdrámája, a Spartacus. A nagy rabszolgalázadás eseményeit filmszerűen, emlékképekké tördelve jelenítette meg, felhasználva a szovjet baletthagyományokat, a Harangozó Gyula-féle realizmust, a magyar néptáncművészet eredményeit is.
1970-ben készítette A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin című táncjátékok koreográfiáját. Az első darab szövegkönyvét részben átdolgozta, a szimbolikus értelmet konkrétabbá tette, tündére és fabábja emberibb, viszonyaik értelmezhetőbbek. Mandarinja nem a szokott keleti jelmezben, hanem testszínű trikóban jelent meg, utalva a figura általános emberi jelkép voltára. Sereginek e művével sikerült a táncjáték Harangozó kiemelkedő koreográfiájával egyenértékű megfogalmazását létrehoznia.
A klasszikus korba visszanyúlva alkotta meg 1972-ben Delibes Sylviáját, melyet paródiaként, színház a színházban formában fogalmazott meg, a mitológiai helyszínt a századvég Párizsába helyezve, s próbatermi jelenetekkel színesítve. 1975-ben Csontváry képeire és tragikus életére alapozva készítette A cédrust, Hidas Frigyes zenéjére. További kisebb művei: a Kamarazene Hindemith zenéjére (1977), az Air Bach zenéjére (1978), a Szerenád és A városban (1977), mindkettő Leonard Bernstein muzsikájára. Dohnányi Ernő zenéjére készült a Változatok egy gyermekdalra című darabja 1978-ban, ez a boldog gyermekkor felidézése öt pár táncával. A Macskák koreográfiáját 1983-ban, Prokofjev Rómeó és Júlia című balettjének új feldolgozását 1985-ben készítette el. Mendelssohn zenéjére készült 1989-ben a Szentivánéji álom című balettje, 1994-ben Hidas Frigyes Makrancos Kata című Shakespeare-feldolgozását jelenítette meg a balettszínpadon.
Seregi László 1977-84 között az operaház balettigazgatója volt, s közben bejárta a világot, több külföldi együttesnél saját koreográfiáit tanította be, tánckompozícióit 18 országban adták elő.
A művész 1962-ben Erkel-díjat, 1980-ban Kossuth-díjat kapott, 1972-ben lett érdemes, 1978-ban kiváló művész. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2003-ban megkapta a Magyar Állami Operaház mesterművésze díjat, a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját, 1998-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett.
Seregi László táncait feszes dramaturgia, zenei érzék, stiláris sokszínűség, teatralitás és szellemesség jellemzi. Igazi színházi ember, dramatikus alkat, erős muzikalitással és stílusérzékkel, aki a színpadi hatáskeltés valamennyi eszközével rendelkezik.
Dedikálás az Operaházban
A Magyar Állami Operaház 125 éves évfordulója alkalmából - Seregi László 80. születésnapjára - ismét napvilágot lát a nagysikerű SEREGI című kötet. A többszáz színes balettfotóval illusztrált, elegáns, magyar-angol nyelvű könyv szinte egy képzőművészeti album is egyben, a művész és az olvasók legnagyobb örömére.
A kötet szerzője, Kaán Zsuzsa tánctörténész-kritikus, a TÁNCMŰVÉSZET című önálló magyar szaklap főszerkesztője, Seregi teljes operaházi pályafutásának tanúja és hiteles ismerője.
Rendhagyó módon, a művész személyes elbeszéléseként írta meg Seregi életművét, amely egyszerre korrajz, tánctörténet és a professzionális magyar balettszínház doyenjének hitvallása.
A szerző, aki a kötet szerkesztője is egyben, önálló fejezetet szánt Seregi legjelentősebb saját írásainak, továbbá azoknak a tánckritikáknak is, amelyeket az elmúlt évtizedekben a Seregi-premierekről vagy felújításokról megjelentetett a hazai sajtóban.
A második, bővített kiadás SEREGI-könyve az elsővel azonos nyomdai minőségben, a művész 80. születésnapján jelenik meg, és december 18-án, pénteken délután 16-18 óra között kedvezményes áron lesz kapható a Magyar Állami Operaház Székely Bertalan termében. Ezalatt az idő alatt Seregi László dedikálja is a nagyközönség által megvásárolt köteteket, amelyek - remélhetőleg - a zseniális művész hazai és külföldi tisztelőinek egyaránt élvezetes perceket szereznek majd, s nemcsak karácsonykor.
Forrás: MTI
