Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Nyolcvan éves Seregi László

Nyolcvan éves Seregi László

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 12. 11.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

December 12-én lesz nyolcvan éves Seregi László Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a magyar balett történetének egyik legkiválóbb alkotója.

Gyári munkásként a mozgalmi lendület vitte a művészetek területére. 1945-től
grafikát tanult az Iparművészeti Főiskolán, majd 1949-ben komolyabb előképzettség nélkül felvételizett a Honvéd Művészegyüttesbe. Már itt készített koreográfiákat, s itt ismerte meg a balettot is, mestere Nádasi Marcella volt. A művészegyüttes 1956-os átmeneti megszűnésekor az operaház szerződtette. Kiváló karaktertáncos volt, koreográfusként eleinte balettbetéteket komponált.
1968-ban Hacsaturján zenéjére megszületett első nagyszabású, egész estés táncdrámája, a Spartacus. A nagy rabszolgalázadás eseményeit filmszerűen, emlékképekké tördelve jelenítette meg, felhasználva a szovjet baletthagyományokat, a Harangozó Gyula-féle realizmust, a magyar néptáncművészet eredményeit is.

1970-ben készítette A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin című táncjátékok koreográfiáját. Az első darab szövegkönyvét részben átdolgozta, a szimbolikus értelmet konkrétabbá tette, tündére és fabábja emberibb, viszonyaik értelmezhetőbbek. Mandarinja nem a szokott keleti jelmezben, hanem testszínű trikóban jelent meg, utalva a figura általános emberi jelkép voltára. Sereginek e művével sikerült a táncjáték Harangozó kiemelkedő koreográfiájával egyenértékű megfogalmazását létrehoznia.

A klasszikus korba visszanyúlva alkotta meg 1972-ben Delibes Sylviáját, melyet paródiaként, színház a színházban formában fogalmazott meg, a mitológiai helyszínt a századvég Párizsába helyezve, s próbatermi jelenetekkel színesítve. 1975-ben Csontváry képeire és tragikus életére alapozva készítette A cédrust, Hidas Frigyes zenéjére. További kisebb művei: a Kamarazene Hindemith zenéjére (1977), az Air Bach zenéjére (1978), a Szerenád és A városban (1977), mindkettő Leonard Bernstein muzsikájára. Dohnányi Ernő zenéjére készült a Változatok egy gyermekdalra című darabja 1978-ban, ez a boldog gyermekkor felidézése öt pár táncával. A Macskák koreográfiáját 1983-ban, Prokofjev Rómeó és Júlia című balettjének új feldolgozását 1985-ben készítette el. Mendelssohn zenéjére készült 1989-ben a Szentivánéji álom című balettje, 1994-ben Hidas Frigyes Makrancos Kata című Shakespeare-feldolgozását jelenítette meg a balettszínpadon.

Seregi László 1977-84 között az operaház balettigazgatója volt, s közben bejárta a világot, több külföldi együttesnél saját koreográfiáit tanította be, tánckompozícióit 18 országban adták elő.

A művész 1962-ben Erkel-díjat, 1980-ban Kossuth-díjat kapott, 1972-ben lett érdemes, 1978-ban kiváló művész. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2003-ban megkapta a Magyar Állami Operaház mesterművésze díjat, a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját, 1998-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett.
Seregi László táncait feszes dramaturgia, zenei érzék, stiláris sokszínűség, teatralitás és szellemesség jellemzi. Igazi színházi ember, dramatikus alkat, erős muzikalitással és stílusérzékkel, aki a színpadi hatáskeltés valamennyi eszközével rendelkezik.

Dedikálás az Operaházban

A Magyar Állami Operaház 125 éves évfordulója alkalmából - Seregi László 80. születésnapjára - ismét napvilágot lát a nagysikerű SEREGI című kötet. A többszáz színes balettfotóval illusztrált, elegáns, magyar-angol nyelvű könyv szinte egy képzőművészeti album is egyben, a művész és az olvasók legnagyobb örömére.

A kötet szerzője, Kaán Zsuzsa tánctörténész-kritikus, a TÁNCMŰVÉSZET című önálló magyar szaklap főszerkesztője, Seregi teljes operaházi pályafutásának tanúja és hiteles ismerője.

Rendhagyó módon, a művész személyes elbeszéléseként írta meg Seregi életművét, amely egyszerre korrajz, tánctörténet és a professzionális magyar balettszínház doyenjének hitvallása.

A szerző, aki a kötet szerkesztője is egyben, önálló fejezetet szánt Seregi legjelentősebb saját írásainak, továbbá azoknak a tánckritikáknak is, amelyeket az elmúlt évtizedekben a Seregi-premierekről vagy felújításokról megjelentetett a hazai sajtóban.

A második, bővített kiadás SEREGI-könyve az elsővel azonos nyomdai minőségben, a művész 80. születésnapján jelenik meg, és december 18-án, pénteken délután 16-18 óra között kedvezményes áron lesz kapható a Magyar Állami Operaház Székely Bertalan termében. Ezalatt az idő alatt Seregi László dedikálja is a nagyközönség által megvásárolt köteteket, amelyek - remélhetőleg - a zseniális művész hazai és külföldi tisztelőinek egyaránt élvezetes perceket szereznek majd, s nemcsak karácsonykor.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tánc

Ajánlott bejegyzések:

  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben
  • Kárpát-medencei népek élő hagyománya a Zeneakadémián Kárpát-medencei népek élő hagyománya a Zeneakadémián
  • Az INOTA idén nyáron ismét fesztiválként tér vissza Az INOTA idén nyáron ismét fesztiválként tér vissza
  • Közép-Európa Táncszínház - Maciej Kuźmiński - Négy évszak Közép-Európa Táncszínház - Maciej Kuźmiński - Négy évszak

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr797866160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard