Fél évszázad "bizalmas történelme" rajzolódik ki az erdélyi irodalmár, Gáll Ernő Levelek (1949-2000) című kötetében. A könyvről a budapesti bemutatón Pomogáts Béla irodalomtörténész beszélt.
Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy a PTI kutatási területei közé az utóbbi években bekerült a határon túli magyarság is. Gáll Ernő Levelek (1949-2000) című könyvéről Pomogáts Béla irodalomtörténész kifejtette: a szellemi sokszínűség jellemzi az 522 személyt, csakúgy mint Gáll Ernőt, akiről megjegyezte, hogy leveleinek egy része inkább esszé. Gáll Ernőre emlékezve úgy fogalmazott, hogy "megvolt benne a készség, hogy felajánlja a kiegyezés, a politikai dialógus lehetőségét, mindig kész volt a párbeszédre". Megítélése szerint Gáll Ernő volt az igazi erdélyi baloldali.
A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Almási Miklós filozófus a baloldaliságról szólva elmondta, hogy "a magyar baloldalnak fel kell készülnie az ellenzéki létre, intézményi és gondolati szinten". Hozzátette: ahogy Gáll Ernő nyitott tudott lenni, úgy a magyar baloldalnak is tudnia kell váltani.
Gálfalvi Zsolt marosvásárhelyi kritikus, Gáll Ernő pályatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a levelezés "zömében helyettesítette a kaszinót, a kávéházat, a klubot, az akadémiát, a közös munkának azokat a lehetőségeit, amelyektől meg voltunk fosztva 1989 előtt és amelynek formái nem alakultak ki azután se".
Elmondta, hogy Románia diktatórikus időszakában a levél csak részben volt kitéve a cenzúrának, ezért sokkal szabadabban tudtak megnyilatkozni ezekben a személyes írásokban az erdélyi értelmiségiek. "A levelek zömét elolvasták, de szerencsére olyanok, akik nem értették, hogy mit olvasnak" - tette hozzá. Szerinte az akkori hatalmi elnyomás elsőrendű érdeke az volt, hogy elriassza egymástól az embereket.
