Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Háromszázhetven éve született Jean Racine

Háromszázhetven éve született Jean Racine

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 12. 20.
„Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST
2026-06-29 20:24:10

A DOMBOS FEST idei vasárnap esti fellépője volt a Szegedről érkező Csizmadia Anna – Nagy Gábor – Szokolay

Etnofon az I. OniFeszt-en
2026-06-26 23:11:44

Az Óbudai Népzenei Iskola háromnapos zenei fesztiváljának, az I.OniFeszt-nek volt vendége június 22-én

„Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
2026-06-22 13:26:04

A vajdasági Dombos Festről Horváth Lászlóval, a fesztivál alapító-művészeti vezetőjével – egyben a Fonó

Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
2026-06-22 12:31:15

Idén is megnyitja kapuit a nagy múltú Zsámbéki Nyári Színház , amelynek előadásai a már jól ismert

további bejegyzések a szerzőtől »

Háromszázhetven éve, 1639. december 22-én született Jean Racine, a francia klasszicizmus egyik legnagyobb tragédiaköltője.

Polgári hivatalnok családból származott, de szüleit igen fiatalon elvesztette.
Lelkiismeretes gyámja jóvoltából a janzenista iskolában tanult, ahol nagy szerepet kapott a görög szerzők, így a drámaírók megismertetése. Racine sem a hivatalnoki, sem a tanári pálya iránt nem érzett kedvet, az irodalom ejtette rabul. Tizenhat évesen beküldte pályaművét a királyi pár házassági évfordulója alkalmából meghirdetett pályázatra, s a neves költőket megelőzve mesteri verseléssel és rendkívül szép nyelvezettel felépített ódája lett a győztes.
A gimnázium elvégzése után így XIV. Lajos udvarába került, ahol megismerkedett Corneille-jel, barátságot kötött La Fontaine-nel és Moliere-rel. Az ő színháza mutatta be első két drámáját, igazi sikert azonban csak 1667-ben az Andromaché aratott. Az udvari dámák és a színésznők versengve tanították a fiatal költőt a szerelem művészetére és tudományára, Racine pedig szenvedélyesen váltogatta szeretőit. Idővel meg is nősült, jó férj, majd jó családapa lett belőle.

Tíz éven át ő volt a francia színház legünnepeltebb szerzője. Ezzel együtt ellenségeinek száma is felszaporodott, Iphigenia és Phaedra című drámái ellen már valóságos összeesküvést szerveztek, s idővel elvesztette az uralkodó kegyeit is. Az irodalomtörténet csak találgat, mivel haragította magára a Napkirályt, aki Moliere gúnyolódását szinte igényelte, Racine kritikáját nem tűrte. Az író így hát elhallgatott, s vidéki birtokára vonult vissza.
Több mint tíz év után írt újra tragédiát: a lányai iskolájának felkérésére született Eszter bemutatóján megjelent a király is. Az előadás után hosszan beszélgettek, de nem tudni miről - de Racine nem került vissza az udvarba, s többé nem is találkozott XIV. Lajossal. Újabb, Atália című drámáját, amely egy zsarnok királynőről szólt, csak a király utasítására mutatták be, a kritika pedig agyonhallgatta. (A felvilágosodás korában viszont ez lett Racine legnépszerűbb műve, mivel végképp leszámol az abszolutizmussal szembeni illúziókkal. Amikor egy évszázaddal később kitört a nagy francia forradalom, az a mondás járta: a forradalom az Athalie bemutatásával kezdődött.)

Racine drámáinak központi problémája a kötelesség és a szenvedély tragikus konfliktusa, azt kutatja, hogyan lehet élni a világon. Műveit tömör, a képeket, díszítéseket kerülő, de zeneiséggel telített nyelv jellemzi, amellyel az érzelmek számtalan árnyalatát fejezi ki. A Racine-i zene titkát Babits is megfejthetetlennek tartotta. Műveinek felépítésében kevés a színpadi cselekmény, a drámai összeütközés a hősök lelkében játszódik le és elsősorban a párbeszédekben jut kifejezésre. Szigorúan ragaszkodott az arisztotelészi szabályokhoz, műveinek cselekménye 24 óra alatt, egyetlen helyszínen játszódik.
Párizsban halt meg 1699. április 21-én. Louis fia, aki szintén költő lett, 1747-ben megírta visszaemlékezéseit apjáról.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Franciaország Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
  • Gyilkosság, romantika, Balaton Gyilkosság, romantika, Balaton

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr457866988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása