Az, hogy karácsonyra dalokat írnak, még nem baj. Az se, ha klip van hozzájuk. De vannak kliprendezők, akiket a nagy szeretethullám ellenére szívesen agyonvernénk. Mit gondolnak ezek egyáltalán?

Boney M: Mary’s Boy

Ez a klip arra zseniális példa, hogy akik a pénzt kapják a beszolgáltató lemezvásárlóktól, joggal érezhetik, hogy már bármit megtehetnek. A nyitókép az egésznek a kulcsa. Tehát karácsony, születik a gyerek, okés. Csillag vezeti a pásztorokat vagy királyokat, álljon tehát az együttes feje fölött egy csillag vagy Nap. Ne legyen kivehető az arcuk, hiszen hosszú útról érkeztek, még tele vannak a szemgödreik homokkal. De nagyon jönnek, nagyon megjelentek a képben, és valószínűleg énekelni fognak. Ez a kép feltétlenül a háromkirályokkal játszik – csak hát négyen vannak, a két szélső szereplő pedig teljesen máriásra van hangolva. Abszolút fogalomzavar. Mi van? Mária is a háromkirályokkal jött? Hát akkor ki szülte a gyereket? Mit képzelnek magukról ezek a rettenetes popzenészek? Mert utána táncolni kezdenek, felfoghatatlan mozgással. A kép háttere a legkevésbé sem idéz sivatagi színeket, leginkább az Északi Sark képi világa jön át – ez végül is magyarázza az öltözetet. De hogy mért táncol négy jegesmedvének öltözött fekete előadóművész a moszkvai Vaszilij Blazsenij székesegyház korlátja mögött, ezt már tényleg nem értjük. Börtönbe velük!

Íme, a következő gyalázat! Ez az utolsó, és nagyon veszélyes!