Idén a francia Georges Prêtre vezényli a Bécsi Filharmonikusok hagyományos újévi koncertjét. A hagyományok szerint 1987 óta hívnak vendégkarmestert a zenekar élére, a francia mester idén másodjára dirigálja a világhírű zenekart. A koncerttermet élővirágokkal díszítik, melyeket a jeles alkalomra San Remóból hozatnak.
A 20 tagú tánckarban idén bemutatkozik két ifjú szólista, az olasz Eleonora Abbagnato és a francia Nicolas Le Riche. A koreográfia idén is a híres olasz mester, Renato Zannella munkája, a jelmezeket pedig a szintén olasz Valentino tervezi.Erre a koncertre már évekkel korábban elfogynak a jegyek, de idén 72 országban közvetítik a televíziók. Magyarországon az m1-en és a Bartók Rádión lesz hallható, de már január első hetén a boltokba kerül az eseményről készült CD és DVD.
Az első koncert 1939-ben volt, a karmester pedig Clemens Krauss volt. Ez volt az egyetlen eset, amikor nem január 1-jén tartották, hanem december 31-én. Ekkor még csak Ifj. Johann Strauss műveket hallhattak a nézők.
Az első újév napján tartott koncert 1941-ben volt, szintén Clemens Krauss vezényletével, aki Josef Krips két fellépésétől eltekintve haláláig (1954) a koncert karmestere volt.
Az egyik leghíresebb darab, a Kék Duna keringő először csak az 1945-ös koncerten hangzott el, míg a másik tradicionális záró darab, a Radetzky-induló, Johann Strauss műve csak 1946-ban. 1958-ig mindkét darabot gyakran, de nem állandó jelleggel játszották, azóta azonban nem zárulhat újévi koncert ezen két mű nélkül. (A 2005-ös koncerten azonban nem játszották el a Radetzky-indulót, a 2004-es karácsonyi szökőár miatt.)
Az első nem osztrák karmester Lorin Maazel volt, 1980-ban. A jelenlegi rendszer, vagyis, hogy minden évben más karmestert hívnak, 1987-ben alakult ki, azután hogy 7 évig folyamatosan Maazel töltötte be a posztot. A zenekar tagjai ekkor úgy döntöttek, hogy mindig más vezesse őket. Ez az időpont egybeesett a világközvetítés megkezdésével, ezért marketing okai is voltak a döntésnek, így ugyanis nézettebb lett az esemény.
Az első újév napján tartott koncert 1941-ben volt, szintén Clemens Krauss vezényletével, aki Josef Krips két fellépésétől eltekintve haláláig (1954) a koncert karmestere volt.
Az egyik leghíresebb darab, a Kék Duna keringő először csak az 1945-ös koncerten hangzott el, míg a másik tradicionális záró darab, a Radetzky-induló, Johann Strauss műve csak 1946-ban. 1958-ig mindkét darabot gyakran, de nem állandó jelleggel játszották, azóta azonban nem zárulhat újévi koncert ezen két mű nélkül. (A 2005-ös koncerten azonban nem játszották el a Radetzky-indulót, a 2004-es karácsonyi szökőár miatt.)
Az első nem osztrák karmester Lorin Maazel volt, 1980-ban. A jelenlegi rendszer, vagyis, hogy minden évben más karmestert hívnak, 1987-ben alakult ki, azután hogy 7 évig folyamatosan Maazel töltötte be a posztot. A zenekar tagjai ekkor úgy döntöttek, hogy mindig más vezesse őket. Ez az időpont egybeesett a világközvetítés megkezdésével, ezért marketing okai is voltak a döntésnek, így ugyanis nézettebb lett az esemény.
