Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Pénisz-szemle Utrechtben

Pénisz-szemle Utrechtben

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 01. 09.
Szavakkal festeni
2026-07-16 12:47:33

Értékes készségeket fejleszt a Hagyományok Háza ősszel induló képzése A jó mesemondó - Kovács Ágnes

Az emberség ünnepe
2026-07-15 14:46:33

Immár 19. alkalommal rendezik meg 2026. augusztus 4-8.között az Ördögkatlan Fesztivált, melynek

„Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST
2026-06-29 20:24:10

A DOMBOS FEST idei vasárnap esti fellépője volt a Szegedről érkező Csizmadia Anna – Nagy Gábor – Szokolay

„Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
2026-06-22 13:26:04

A vajdasági Dombos Festről Horváth Lászlóval, a fesztivál alapító-művészeti vezetőjével – egyben a Fonó

további bejegyzések a szerzőtől »

Összesen 122, férfi nemi szervet ábrázoló vagy formázó alkotást mutatnak be Utrecht jóhírű egyházművészeti múzeumának kiállításán, ahol a falloszra a hindu és a buddhista kultúrában betöltött szerepére, mint az alkotóerő, az élet és a termékenység isteni jelképére kívánják irányítani az európaiak figyelmét.

Guus van den Hout, a Catharijneconvent Múzeum igazgatónője elmondta, hogy egyáltalán nem szexuális tárlatról van szó: a termékenység vallásban betöltött szerepét akarják ábrázolni. Ruudt Peters kurátor huszonnégy ország művészeinek, dizájnereinek és ékszerészeinek munkáiból válogatta össze a szokatlan kiállítás anyagát.

A január 17-én nyíló tárlaton többek között kukoricacsőként, ajakápolóként és kitűzőként megjelenített hímtagokat is láthat a közönség. A kiállítást reklámozó plakátra Johanna Schweizer holland művész horgolásának képét választották: a mű egy narancsszínű mezei nyulat ábrázol, amint egy kék-sárga falloszon lovagol. A néhol giccsesnek ható ábrázolásokat Peters szerint a lingamnak nevezett, fából vagy kőből készült falloszformák mai interpretációjaként kell értelmezni.

A lingamokat a hindu és buddhista kultúrában az alkotóerő, az élet és a termékenység isteni jelképeként imádták. "Ezzel szemben a modern nyugati, szexre koncentráló vizuális kultúrában az emberek gyakran csak otromba, szexuális vonatkozásban tekintenek ezekre az alkotásokra" - mondta el a kurátor. A február 26-ig látható kiállítást már megnyitása előtt hatalmas érdeklődés övezi.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Külföld Képzőművészet Dizájn Néprajz Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • A művészet mindenkié! A művészet mindenkié!
  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra” „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
  • Létezik gyógyító múzeum?! Létezik gyógyító múzeum?!
  • Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr527867746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása