Egy év késéssel, de megérkezett Magyarországra is Juraj Jakubisko veterán szlovák filmrendező történelmi szupermozija, a Báthory. A Báthory Erzsébetről szóló alkotást, amelyet január 20-tól vetítenek a magyar mozik, csütörtökön mutatták be a sajtó képviselőinek az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Mint azt a vetítés utáni sajtóbeszélgetésen Deana Jakubisková színésznő, a film producere felidézte, a szlovák-cseh-magyar-brit koprodukciós alkotás két évig készült, költsége elérte a 4 milliárd forintnak megfelelő összeget, ezzel a térség legdrágább filmje lett. Szlovákiában minden idők legsikeresebb filmje, míg Csehországban az évtized második legsikeresebb alkotása címet is kiérdemelte, összesen másfél millióan látták csak a két országban.
Juraj Jakubisko elmondta, hogy Várkonyi Gábor történész segítségét felhasználva a filmmel a Báthory Erzsébetről élő mítoszt akarta lerombolni, a 16. századi grófnőről ugyanis még ma, 400 évvel halála után is megoszlanak a vélemények. A Guinness Rekordok Könyve szerint Báthory Erzsébet nevéhez köthető a történelemben az egy nő által elkövetett legtöbb gyilkosság, szám szerint 650. A legenda azt tartja róla, hogy fiatalságának megőrzéséért szűzlányok vérében fürdött. Ezzel szemben a rendező - a legújabb történelmi kutatásokat is figyelembe véve - azt állítja az asszonyról, hogy igazi reneszánsz ember volt, intelligens, művelt, művészetpártoló, okos nő, aki a vagyonára szemet vető nagyurak ármánykodásának áldozata lett.
Juraj Jakubisko elmondta, meg akarta mutatni a nyugati világnak, hogy Kelet-Közép-Európában is tudnak nagy történelmi filmet készíteni. "A mi történelmünk megérdemli, hogy a filmesei földolgozzák" - hangsúlyozta a rendező, aki több száz statisztát mozgatott, 16 kastélyban forgatott és három operatőrrel - Frantisek Brabec cseh, Juraj Duris szlovák és Kende János magyar operatőrrel - dolgozott együtt.
Juraj Jakubisko megjegyezte: a londoni bemutatón kiderült, hogy a publikum semmit sem tud Európának erről a feléről, mindössze annyit, hogy a szovjetek totalitárius rendszere megbukott. A filmmel meg akarta világítani, hogy az oszmán-török inváziót az ezen a tájon élő népek tartóztatták föl, és mentették meg a nyugati kultúrát a pusztulástól - mutatott rá a rendező.
Kende János operatőr felidézte, hogy Jakubiskóval az egyik moszkvai filmfesztiválon együtt voltak zsűritagok, akkor kérte föl, hogy legyen történelmi filmjének egyik operatőre. Kende János kiemelte, hogy a filmben minden valódi, nincs benne számítógépes trükk, mert - mint fogalmazott - Juraj konzervatív technikával dolgozott, persze digitális kontroll alatt.
Forrás: MTI
