Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Ma lenne száz éves a gyűlölt és imádott zseni

Ma lenne száz éves a gyűlölt és imádott zseni

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 01. 26.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Száz éve, 1910. január 26-án született Újpesten Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező, színigazgató, kiváló művész, a magyar színművészet ellentmondásos, de korszakot meghatározó alakja.

A Színiakadémia elvégzése után, 1931-ben lett a Nemzeti Színház tagja, de már főiskolásként színpadra lépett a Blaha Lujza téri épületben. 1945-től az intézmény igazgatója, 1962-től a főrendezője volt, 1947-től évtizedekig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1982-ben egyike volt a Katona József Színház alapító tagjainak, utoljára 1983-ban Spiró György Az imposztor című darabjában láthatta a közönség, ezt a szerepet a szerző egyenesen Majornak írta.

A negyvenes évektől filmezett is, szerepelt egyebek közt A kőszívű ember fiai (1965), A tizedes meg a többiek (1965), a Hideg napok (1966), az Egri csillagok (1968), a Circus Maximus (1980) című alkotásokban. Mintegy húsz Shakespeare-drámát rendezőként jegyzett, de színre vitt kortárs magyar drámákat is. Emlékezetes rendezései: Bánk bán, Az ember tragédiája, A szentivánéji álom, Tartuffe, A szecsuáni jólélek, Rómeó és Júlia. Színészi skálája rendkívül széles volt, sokoldalúságára jellemző, hogy kabarészínészként is igen sikeres volt. A hatvanas-hetvenes években kétszemélyes kabarésorozatban szerepelt Psota Irénnel, a Lujza és Jenő páros révén vált emlékezetessé a "Jenő, azt írja az újság..." kezdetű mondat.



Művészi munkáját csapongó ötletgazdaság, állandó megújulási készség, a színház iránti szenvedélyes szeretet jellemezte. Majorban nem volt külön választható a színész, a rendező, a színészpedagógus, a versmondó, és mindez összefüggött közéleti tevékenységével, elkötelezett baloldaliságával. Pályája kezdetétől fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte az antifasiszta Vigadói Esteket, részt vett az ellenállási mozgalomban. 1949-1953 és 1958-1961 között országgyűlési képviselő, 1957-1966 között az MSZMP vezető testületének tagja volt. Művészi munkáját 1948-ban és 1955-ben Kossuth-díjjal ismerték el, a kiváló művészi címet 1950-ben kapta.

Ő volt a magyar színháztörténet leghosszabb ideig regnáló, szinte korlátlan hatalommal rendelkező kultúrpolitikusa. Pedig eleinte nem sokra tartották színészi képességeit: pincért, portást, 2. korhelyt, 3. lovagot, 1. szolgát játszott. A helyzet 1945 tavaszán változott meg, amikor a kommunista párt az 1943 óta párttag Majort nevezte ki az ország első társulatának élére. Harmincöt évesen lépett olyan nagynevű elődök örökébe, mint Ambrus Zoltán, Németh Antal, Hevesi Sándor.

Megbízatását egyfajta pártfeladatnak tekintette, mert a színházigazgatáshoz valójában nem értett. Tizenhét évvel később, 1962-ben váltották le, ezután főrendezője lett a színháznak, de befolyása a hetvenes évek végéig mit sem csökkent. Major azt vallotta, színházat csak dühösen lehet csinálni, a legjobbakkal kell dolgozni, és a legjobbat létrehozni. Igazi színházcsináló volt, akinek nevéhez legendás alakítások, emlékezetes rendezések fűződnek.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Jubileum

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr407868290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard