Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Magyar tragédia - 312 ember halt meg

Magyar tragédia - 312 ember halt meg

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 01. 26.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Szomorú évfordulóra készül Ököritófülpös: a település elődközségében, Szatmárököritón 1910. március 27-én kigyulladt egy táncmulatságnak helyet adó csűr, és a magasba csapó lángok 312 ember halálát okozták. A száz éve pusztított tüzet azóta is a világ legnagyobb, legtöbb áldozatot követelő tűzvészei között tartják számon.

Egy évszázada a húsvéti ünnep torkollott tragédiába a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen, amely 1950-ben vette fel mai nevét, Szatmárököritó és Fülpös egyesítése után. A valamikori Szatmárököritón 1910 húsvétvasárnapján bált rendeztek egy csűrben, ahol egy gyertyás lampion kigyulladt. Egy ott mulató huszár a dróton lógó burás, úgynevezett hólyaglámpát kardjával akarta a földre csapni, de az felvágódott a mennyezetre, és felgyújtotta a faszerkezetet és a zsúptetőt. 

A gyorsan terjedő lángokban több mint háromszázan égtek meg, mert a csűr kapui zárva voltak, ráadásul a menekülést nehezítette, hogy a kijáratok elé padokat helyeztek, amelyeket szegekkel le is rögzítettek.
Bálint István, Ököritófülpös 81 éves, nyugalmazott iskolaigazgatójának kutatásai szerint - a pedagógus 1954-tól 1985-ig tanított a községben - az egyik szemtanú, a táncmulatság zenekarának klarinétosa, Pinczés Lajos annak idején így emlékezett a történtekre a korabeli újságokban: "A zenekar közelében lévő egyik lámpácska, benne az égő gyertyával, a fúvósok szelében ide-oda ingott. 

Még mondtam is a szünetben a pajtásomnak, nézd azt a lámpát! De csak legyintett, semmit érő kis lámpa, ha meggyullad, pukkan egyet, lehull a parazsa és széttapossák. Volt már ilyen százszor is. Igaz, így volt mindig. Amikor újra rázendített a fúvószenekar, a gyertya feldőlt a lámpában, lángot kapott a bura. Az alatta táncoló huszár elővette a kardját, és oda csapott. Nem tudta szegény feje, hogy a hólyaglámpa nem madzagon lóg, hanem dróton. S a kard felcsapta a lángot a drót végével a mennyezetre". 

Hogy ki volt az a huszár? Azóta sem tisztázódott teljesen. Egyesek Bénás Bélát, Pongó Dánielt, Pataj Ferencet, míg mások egy Szénás Bálint nevű lovas katonát emlegettek egykoron. Szatmárököritó akkori református lelkésze, Kovács Gusztáv, aki feljegyezte a falu történetének leggyászosabb emlékét, Szénás Bálintot jelölte meg írásában. "A kigyulladt lampiont Szénás Bálint porcsalmai ifjú - egy közeli település lakója -, az ünnepre hazajött közös-hadseregbeli huszár kardjával próbálta leütni, de nem sikerült, sőt a csapástól a lampion jobban égett, s meggyújtotta a közelebbi bálra odahordott már megszáradt faleveleket, gallyakat. Azok, mint a zsír, úgy égtek" - írta. 

Az ököritófülpösiek elődeiktől úgy hallották, hogy Pongó Dánielnek hívták a huszárt, aki szintén a lángok között lelte halálát. Az állítást a katona szüleinek, hozzátartozóinak a településről történt hirtelen elköltözése is alátámasztotta annak idején - távoztak a faluból, mert ujjal mutogattak rájuk, a fiúk hibája volt a tűz keletkezése.

A régi lelkész feljegyzése szerint a mulatók menekülni próbáltak a lángok elől, de a csűr két kapuja zárva volt. Ugyanis így akarták a rendezők megakadályozni, hogy belépőjegy nélkül jusson be valaki a bálba. A kapukat kívülről törték be végül, de újabb akadályt képezett a kijáratoknál elhelyezett, leszegezett ülőpadok sora. A menekülők egymást löktél fel, taposták le, hogy mihamarabb kijuthassanak az égő csűrből. 

"Rettenetes tusakodás támadt a menekülők között, szívszaggató jajgatás hangzott, és akadt olyan sikerrel kijutott bálozó, aki égő ruhában futott az utcán, amíg össze nem esett" - idézte fel a pap.
A lelkész szerint alig húsz perc alatt porrá égett a csűr, benne 126-an a felismerhetetlenségig összeégtek, és az égési sérülésekbe később meghaltakkal együtt összesen 312-en vesztették életüket. 

Az ököritói bálban a környék 17 községének fiai és lányai gyűltek össze abban az évben. A településen 1910. februárjában alakult fúvószenekar 12 tagja nagy hírverést csapott a mulatságnak, hogy a bevételből fedezni tudják a több mint ezer koronába került zeneszerszámaikat. A zenekar tagjai hat hét alatt egy általuk felkért - állítólagos - karmester irányításával tanultak meg zenélni, és az oktatásért kétszáz koronát, teljes ellátást és napi fél liter pálinkát adtak fizetségként. Közben megszervezték húsvétvasárnapra első fellépésüket, a térség minden falujából invitálva a mulatni akarókat. 

Ököritón, más létesítmény nem lévén, akkoriban egy csűr adott otthont a báloknak, nagyobb kulturális rendezvényeknek. A gazdasági épület az 1848/49-es szabadságharcot követő időszakban, 1855-56-tól kapott engedélyt a hatóságoktól arra, hogy közösségi események színhelye legyen. Az 1910-es húsvéti bálra is kicsínosították, feldíszítették a rozoga létesítményt, papírzászlókat, lampionokat és több petróleumlámpát helyeztek el benne. 

A csűrnek egyébként rossz híre volt az ököritóiak között, úgy tartották, átok ül rajta, mert rossz helyre építették. Babonás hiedelmüket erősítette, hogy az épületben gyakran történtek tragédiák, és nem csak a dolgos hétköznapokon. Az 1886-os évben az egyik bálon például hatalmas verekedés tört ki falai között, előkerültek a kések is, és huszonhat sebesült fetrengett a földön, öten pedig bele is haltak sebesüléseikbe a megbicskázottak közül. A tragikus legendákat aztán a tűzvész tetőzte be, a csűr telkén nem is épült azóta semmi, ma egy park, benne a pusztító lángok áldozatai előtt tisztelgő emlékoszlop áll a helyén.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Társadalom Gyász Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Elhunyt Éri Péter népzenész Elhunyt Éri Péter népzenész

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr357868368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard