Soha nem készítettek még játékfilmet célfotó kamerával, ám a szakma nagy kísérletezője, Kardos Sándor operatőr-rendező ezt megvalósította. A sírásó című, a hagyományos értelemben vett mozitól gyökeresen eltérő alkotás a 41. Magyar Filmszemlén debütál a versenyprogramban.
"Bármilyen szokatlan technikával is készült A sírásó, mégiscsak játékfilm, hiszen másfél óra alatt játékfilm keretek között mond el egy történetet. A különbség persze az, hogy a kamera nagyon szűk látókörűen csak egy résen át lát ki magából.
A sírásó kiindulópontját a Rainer Maria Rilke John Mortonson temetése című művéből írt forgatókönyv jelenti, de Homérosz Odüsszeiájának és Daniel Defoe A londoni pestisének szálai is részei a történetnek. A történet egy különös sírásó és egy magányos lány kapcsolatáról szól, bepillantást engedve a múlt rejtélyeibe ugyanúgy, mint a valóság kegyetlenségébe.
Kardos Sándor sok évvel ezelőtt Németországban találkozott a célfotó-technikával, amikor Császári Gábor magyar származású német rendező készített egy kísérleti filmet. Megjegyezte, hogy a szintén célfotó kamerával forgatott Résfilm megcsinálásával is az volt a célja, hogy egy majdani játékfilmet előkészítsen, a Résfilm a 2005-ös Magyar Filmszemlén a kísérleti- és kisjátékfilmek fődíját nyerte.
Kardos Sándor kiemelte: mindig az érdekelte, hogy valamilyen technikával történetet meséljen el. A célfotó-technika használatának persze vannak hagyományai, de játékfilmet még senki sem készített vele. Azzal már mások is kísérleteztek, hogy ez a technika másként rögzíti a teret. A kamerát eredetileg arra tervezték és építették, hogy a sportversenyek célvonalát lássa, és ezzel egyértelműen megmutassa a beérkezési sorrendet. Általános elterjedése a sportban fél évszázaddal ezelőtt volt. "A mindennapi tértapasztalatot másodpercenként 25 képkocka reprodukálja számunkra. A célfotó kamera másodpercenként végtelen sok függőleges vonalat exponál. A sebesség állítható, akárcsak a film iránya" - mondta az alkotó. Hozzátette: A sírásót ugyanolyan géppel - egy muzeális darabbal - készítette, amilyen a hagyományos célfotó kamera.
A szokványos filmkészítési technikákhoz képest a célfotó alkalmazása hihetetlenül olcsó, egy átlagos magyar film huszadrészébe kerül. Normális esetben 30-50 ezer méter filmet használnak el egy mozihoz, ehhez képest Kardos Sándor a célfotó-technikával alig több mint 500 méter anyagból forgatta le A sírásót. A rendező-operatőr kiemelte: ezt a kevés nyersanyagot sem kell megvenni, mert a játékfilmek forgatásakor keletkezett maradékból bőven megoldható. A sírásó mintegy húszmillió forintból el tudott készülni, ami a tizede egy szerény költségvetésű magyar játékfilmnek.
A sírásó koprodukciós partnere az M&M Film volt, a gyártó az Inforg Stúdió. Kardos Sándor - akinek nevéhez operatőrként olyan filmek fűződnek, mint az Eldorádó, A Hídember, A tanítványok vagy az Egészséges erotika - a 41. Magyar Filmszemle játékfilmes versenyprogramjában szereplő filmek között operatőrként további két alkotásban dolgozott: Pacskovszky József A vágyakozás napjai, valamint Groó Diana Vespa című mozijában.
