A világ legrégebbi keresztény kolostorát restaurálták Egyiptomban - a nyolcéves munkálatok 14,6 millió dollárt (2,86 milliárd forintot) emésztettek fel.

A Szent Antalról elnevezett kolostor megújult épületeit Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hatóság vezetője mutatta be csütörtökön az újságíróknak.

Szent Antal Herakleopolisz környékén született, kopt földműves volt, aki húszévesen határozta el magát az aszketikus életre, melyet szülőfalujához közel, egy idős remete irányításával kezdett el, majd a Nílus közelében lévő temető sírkamrájában folytatott. Innen egy elhagyott katonai táborba költözött, ahol két évtizedet töltött el a világtól távol, majd a Vörös-tenger felé vette útját, és élete végéin azon a hegyen maradt, amelynek lábánál áll a nevét viselő kolostor. A hegyen egész remetetelep alakult ki Szent Antal körül.



A remete a középkorban nagy tiszteletnek örvendett a keresztény világban - a fertőző betegségek, így az orbánc és a "Szent Antal tüzének", vagy bizserkórnak nevezett anyarozsmérgezés esetén fordultak hozzá mint védőszenthez. Tiszteletére a XI. században alapították az antonita szerzetesrendet, amely a szegények, betegek, különösen a Szent Antal tüzének nevezett kórban szenvedők gondozását, ápolását tekintette feladatának.

A kolostort Szent Antal halála után alapították követői a Kr. e. IV. században, az építkezés Kr. u. 350 táján fejeződött be. Az egyiptomi kormány által támogatott projekt keretében restaurálták a klastromot körülvevő erődítményszerű falakat. Felújították a két főtemplom - a XIV. században épült Apostolok templomának, valamint a VI. századi Szent Antal templomának falait, tatarozták a szerzetesek celláit, valamint azt a VI. századi védőbástyát, ahol a remeték a középkorban menedéket kerestek a fosztogató beduin törzsek támadásai során.

Új szennyvízelvezető-rendszert építettek ki a kolostorban, ahol jelenleg is több tucat szerzetes él, és amelyet gyakorta látogatnak a zarándokok.
A rekonstrukciós munkák során az egyiptomi Amerikai Kutatóközpont régészei megtalálták az eredeti szerzetesi cellákat az Apostolok temploma alatt. A feltárások befejeztével a templom padlózatába vastag üveglapokat építettek be, ezeknek köszönhetően a hívők megtekinthetik a remeték korabeli lakóhelyeit.