Erős volt az idei filmszemle dokumentumfilmes felhozatala; az alkotások kevésbé foglalkoznak a legégetőbb társadalmi problémákkal, inkább az volt a jellemző, hogy sok rendező tekintett vissza az elmúlt évtizedek történelmi eseményeire. Mindeközben a magyar tudományos-ismeretterjesztő filmeknél megfigyelhető, hogy két-három alkotó, illetve műhely már elhúzott a mezőnytől, de még van mit fejlődni.
Bádogváros
A zsűri a versenybe került 30 dokumentumfilm közül többet is alkalmasnak tartott arra, hogy moziban, televízióban, külföldi fesztiválokon megállja a helyét. Mint elhangzott, ezek közé tartozik a moziban már sok nézőt hozott Puskás Hungary (Almási Tamás rendezése), a magyarok tömeges Amerikába vándorlását bemutató Hunky Blues (Forgács Péter alkotása), az amerikai magyarság identitáskeresését személyes hangvétellel ábrázoló Inkubátor (Pigniczky Réka filmje), a temesvári forradalom kitörésének történetét krimiszerűen elmesélő Drakula (rendező: Szőczi Árpád), valamint Papp Gábor Zsigmond alkotása, a Kelet-nyugati átjáró, amely azt idézi fel, hogyan szűnt meg a vasfüggöny 1989-ben a magyar-osztrák határon.
Jajgatán
A tudományos-ismeretterjesztő kategóriában a 36 nevezett munkából 7-et választhattak a versenyfilmek mezőnyébe, de akadt volna még néhány alkotás, amely befért volna ezek közé. Sokszor nehéz volt elválasztani a műfaji határokat a tudományos-ismeretterjesztő és a dokumentumfilmek között, ezért időnként felmerül a filmszemlén, hogy egy összefont nem-fikciós kategóriát kellene létrehozni.
Mint Török Zoltán elárulta, a nevezett alkotások között számos portréfilm akadt, kevesebb volt a történelmi és a természetfilm. "Sokan panaszkodnak a pénzhiány miatt, de szerintem a magyar tudományos-ismeretterjesztő film az aranykorát éli" - vélekedett Török Zoltán. Mint kifejtette: a műfaj alkotói soha ennyi külföldi díjat nem hoztak haza, rengeteg dvd-t adnak el, fizetős mozielőadásokon vetítik munkáikat, és az internetes csatornákon akár százezres nézőszámokat érhetnek el.
