Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Pajkoskodunk, vagy mesélsz inkább?

Pajkoskodunk, vagy mesélsz inkább?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 02. 12.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

A farsang ünnepének ókori elődje orgiák igazi sorozata volt: eleinte titokban, rendszerint éjjel tartották, előbb csak nők, később nők és férfiak együttes részvételével. Mára a jó és a rossz harca tavaszvárássá, téltemetéssé szelídült, a szokások vidékenként, kontinensenként nagyon különbözőek; ezek közül szemezgettünk; a fókuszban Közép-Európa.

A farsang a német ’mesélni’, ’pajkosságot űzni’ szóból ered, megfelelője a karnevál az olasz karnevál a ’Hús, isten veled !’ (carne-vale) vagy a latin ’tengeri hajó’ (carrus navalis) kifejezésből származik. Az ünnep gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. Az ókori szaturnáliák, a Dionüszosz- és Mithrász-kultusz eseményei keveredtek a keresztény ünnepek szertartásaival, amikor az istennek álcázott főpap állatmaszkos kísérőivel vidám menetben vonult be az ünneplő városba.

A görög Dionüszosz-kultusz Rómában Bacchus tiszteletére rendezett féktelen, véres orgiákká fajult, erről tanúskodik Euripidész 'Bakkhánsnők' című darabja is. Ezeket az ünnepségeket eleinte titokban, rendszerint éjjel tartották, előbb csak nők, később nők és férfiak együttes részvételével. Az ünnep tragikus hősét sorshúzással választották ki, életének utolsó heteiben mindenki engedelmességgel tartozott neki, de a szaturnália végeztével önkezével véget kellett vetnie életének.


Az időszámítás előtti második században tarthatatlanná vált helyzetet a római szenátus a Bacchus-kultusz állami ellenőrzés alá vonásával igyekezett megoldani. A kereszténység enyhítette a pogány szokásokat, átengedte ezt az időszakot a vidámságnak, az egészséges életörömnek, a szórakozásnak. A hajnalig tartó mulatozásokat követően nagy népi mulatságokkal, farsangtemetéssel búcsúztatták az elmúlt vidám heteket. A jelenlegi farsangi bálok ennek a hagyománynak a folytatásai. A kereszténység megjelenésével a farsang a fiatal párok egybekelésének az ideje is volt, az evangéliumi kánai menyegző kapcsán, amikor Jézus első csodatételként a vizet borrá változtatta. Ugyanekkor az ősi észak-európai népek is megrendezték saját termékenységisteneik és istennőik tavaszi vonulásait, méghozzá általában hajót utánzó szekéren.

Az ünnepben egyszerre van jelen tehát a természet körforgása, a kiszámíthatatlan sors, a jó és a rossz váltakozása. A farsang végi téltemetés és tavaszvárás szokása a különböző vidékeken másképp nyilvánul meg. Jellegzetes étele a Közép-Kelet-Európában fánk, aminek mágikus erőt tulajdonítottak és osztrák eredetű. Az eredeti fánk az ún. szalagos fánk, de ismert még a rózsafánk, más néven csöröge, valamint a cseh fánk, más néven talkedli vagy kőttes. A farsang első napja a vízkereszt; az utolsó napját jelölő húshagyókedd elnevezés a hús elhagyását, a 40 napos böjt kezdetét jelzi. Ismert még a hamvazószerdát követő csonkacsütörtök is: ezen a napon még el lehet fogyasztani a különböző maradékokat.

Dél-Magyarország
Magyarországon a legismertebb farsangi felvonulás a busójárás. Ennek eredetére két magyarázat is létezik: egyik a török, a másik a tél elűzásável hozza összefüggésbe a szokást.

A törökűzés mondája szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bújdoklók előtt megjelent egy öreg sokác ember. "Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul" - mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására mindenki álarcokat, maszkokat öltött, és az éj leple alatt áteveztek a folyón. Fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre, így űzték ki a városból. A télűzés ehhez hasonló gondolatmenetre építve a tél elijesztését jelenti.

Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel, a legnagyobb mulatság vasárnap van. A "műsor" fő elemei: a partraszállás, melynek során a túlparti "Szigetből" ladikokon eveznek át a beöltözött busók, ezt követi a jelmezes felvonulás a Kóló térről a főtérre, illetve a farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízrebocsátása. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet, és a főtéren körtáncokat járnak  a máglyák körül.

Románia
A román Sóvidéken szalmabábut készítenek, amit Illyésnek neveznek - ezt a szokást elevenítették fel idén Bátaszéken is. A telet jelképező bábut halottsiratáshoz hasonlóan zokogás, jajveszékelés közepette elsiratják, majd elégetik. Nyárádmentén év elején, vízkeresztkor két, papírkoronával ékesített szalmabábut készítettek: Csont királyt és Cibere vajdát, a halál és élet megfelelőjeként. A két bábut farsang kezdetekor és a végén is összeverekedtetik.

Szlovákia
A szlovák Szepesszentlőrincen már István-napon – Karácsony második ünnepnapján – összegyűlnek a falu legényei, hogy megválasszák maguk közül a farsangi ünnepségek legmagasabb rangú méltóságait, akik a farsangi ünnepségeket megszervezik. A farsangkezdő februári szombaton a jellegzetes maszkok viselői, a "kecske”, a "vastag Jankó”, a "cigány”, a "cigánylány”, kora reggel találkoznak, hogy átöltözzenek. Ez a vidám társaság házról-házra jár, hogy a szomszédokat meghívja az ünnepség csúcspontjára, a mulatságra. Akit a farsangi felvonulásban résztvevő cigánylány bekormoz, az egész évben boldog lesz.

Ausztria
Ausztriában sokan kedvelik a telet – elsősorban a tavasz és a hideg évszak, átvitt értelemben pedig a jó és a rossz közötti küzdelem áll a központban, ezért vannak szép, „Schönperchten” és gonosz, „Schiachperchten” maskarások. A gonoszak közé tartoznak például a boszorkányok, akikkel mindenhol találkozhatunk, a jók közé pedig többek között az aussee-i farsangból ismert „Flinserl”-ek, akik csillogó ezüstflitterekkel és gazdag díszítéssel ellátott kosztümjeikben a commedia dell'arte Harlekinjére emlékeztetnek. A díszes „Flinserl”-ek általában húshagyókedden lefátyolozott arccal, csúcsos kalapokban és zenészek kíséretében vonulnak végig a településeken. Tirolban és Vorarlbergben a farsang a „szikravasárnappal”, a nagyböjt első vasárnapjával ér véget. Ekkor nagy máglyákat gyújtanak meg, egy boszorkánybábut égetnek el, és égő fahasábokat görgetnek le a hegyoldalakon.


Folytatás (Ruhr-vidék, Quebec, Velence, Rio, Japán...) ITT!
 

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Folk Néprajz

Ajánlott bejegyzések:

  • Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben
  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója
  • Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert
  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr357869508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard