A ZEITmagazin munkatársai két évvel ezelőtt bukkantak rá Fritz Lang híres Metropolis című némafilmjének 80 éve eltűnt jeleneteire. Azóta lázasan folyt a munka, hogy ezeket a lehető legjobb minőségben restaurálják, külön stáb foglalkozott a megzenésítéssel. A munka alapját a forgatókönyv és a filmzene partitúrája képezte.
Az eredetileg 210 perces filmből elveszett 16 mm-es negatívokat a Buenos Aires-i filmmúzeumban találták meg, ahová a kópia privát gyűjtők és egy művészeti alapítvány után érkezett. A múzeum igazgatója és kurátora fedezték fel, hogy a film hosszabb az eddig ismert verziónál, a tekercset aztán a Zeit magazin munkatársai hitelesítették. 2009-ben az F. W. Murnau Alapítvány 2009 februárjában jelentette be, hogy a film teljes restaurálásába kezdenek.
Az elveszett jeleneteket eddig átvezető szövegekkel pótolták. Az így elkészült „eredeti” világpremierjét az idei Berlinale alatt tartották 83 évvel és két nappal a világpremier után; a filmet az ARTE hálózata és a Frankfurtban az Opera is műsorára tűzte. Az 1927-ben bemutatott filmből 3 perc még így is örökre elveszett.
A Metropolis, amelynek szövegkönyvét Lang és neje írta, egy futurisztikus jövőben játszódik, ahol robotokat gyártanak az ember hasonmásaként, miközben a film megmutatja társadalmi osztályok (munkásosztály és vezetők) közti a nagy különbségeket. A film a Weimari Köztársaság időszakának legköltségesebb filmje volt, hozzávetőleg 5 millió birodalmi márka volt a készítés ára. Több feldolgozása is született, köztük musical-, animációs-, manga- és animacyber-verzió is. 2007-ben a feldolgozás jogait Thomas Schuehly kapta meg.
Hatása a zene és a film területén jelentős, többek között Ridley Scott Szárnyas fejvadász, Tim Burton Batman című örökzöldjei is magukon viselik a Metropolis ismertetőjegyeit, de említhetnénk George Lucas Csillagok Háborúját is; míg a Queen Radio Ga Ga-videója részleteket tartalmaz a filmből.
A filmről itthon szakmai lapot is elneveztek: a magyar Metropolis című filmtudományi szemle 1997-től negyedévenként jelenik meg, jelenlegi felelős szerkesztője Czirják Pál.
