Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Apáthi Imre fájó hiánya

Apáthi Imre fájó hiánya

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 02. 20.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

Ötven éve, 1960. február 22-én halt meg Apáthi Imre Kossuth-díjas színész, rendező, érdemes művész.

Ausim Imre néven Budapesten született 1909. május 28-án. A Színiakadémián 1930-ban kapta meg a diplomáját, még akadémista korában vette fel művésznevét, amelyet eleinte y-nal a végén használt. Kiváló jellemszínészként tartották számon, de a groteszk iránti vonzódása akkoriban nem esett egybe a közönség ízlésével, így nem tudott a legnagyobb komikusok közé emelkedni. 

Színészi és rendezői tevékenységére egyaránt a sokoldalúság, a játékosság volt jellemző, erős színpadi egyéniség volt, aki szerepeit a legapróbb részletességgel építette fel. A színészet mellett már akadémista korában rendezői ambíciókat is táplált. Sikeres rendezői alapvizsga után első önálló rendezésére 1943-ban került sor, s ezután haláláig összesen ötvenhat darabot állított színpadra. 

A háború után ő rendezte az újjászerveződő Nemzeti Színház első előadását, amelyben utoljára lépett színre a már nagybeteg Csortos Gyula. Ezután a Művész Színházhoz szerződött Várkonyi Zoltán mellé, főrendezőnek. Ez a korszak lett művészi pályájának csúcsa. A Művész Színház a polgári közönségnek játszott, s Apáthi rendezőként kihozta a színészekből tehetségük legjavát, gondosan ügyelt a részletek kidolgozására, a próbákon ötletekkel segítette színészkollégáit. Eközben vendégként dolgozott a Belvárosi Színházban, a Vígszínházban a Vidám Színházban, majd 1956-tól haláláig a Nemzeti Színházban, s tanított a Színház-és Filmművészeti Főiskolán is. 

Már pályája elején, 1933-ban filmezett, általában epizódszerepeket játszott, később filmforgatókönyveket írt, sőt rendezőként is bemutatkozott. Színészként huszonnyolc, filmrendezőként tizenöt, forgatókönyvíróként négy film fűződik a nevéhez, köztük a Rákóczi induló (1933), az Elcserélt szerelem (1938), a Semmelweis (1952), a Tanár úr kérem (1956), a Vörös Tinta (1958) és a Bogáncs (1959). 

1958-ban, akkor, amikor szívinfarktus parancsolta le a színpadról, elvállalta a Magyar Televízió első főrendezői és művészeti vezetői posztját. A hazai televíziózás kezdetén kiemelt jelentősége volt a színházi rendezői tapasztalatnak, mert akkoriban a műsorok élőben mentek. Apáthi kiművelt színházi emberként adta át tapasztalatait, s ezzel hozzájárult a magas szakmai színvonal megteremtéséhez. 

Már nagybeteg volt, amikor megkezdte utolsó rendezését, A szabadság első napja című drámát a Katona József Színházban. Kórházba került, de a darab bemutatóját már nem érte meg, Budapesten halt meg 1960. február 22-én. Művészi munkáját 1953-ban érdemes művészi, 1955-ben kiváló művészi címmel ismerték el. A Kossuth-díjat 1954-ben kapta.



tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Gyász Színészek

Ajánlott bejegyzések:

  • Visszatért a BETEKINTŐ a Thália Színházba Visszatért a BETEKINTŐ a Thália Színházba
  • Átadták a Színikritikusok díját Átadták a Színikritikusok díját
  • Idén is lesz Örkény Kert! Idén is lesz Örkény Kert!
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr297870216

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard