Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Még csak hetvenöt éves lenne a magyar származású író

Még csak hetvenöt éves lenne a magyar származású író

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 02. 20.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

Február 22-én lenne 75 éves Danilo Kis szerb író, esszéista, saját bevallása szerint "az utolsó jugoszláv író".

Származása, családja izgalmas keveredése volt nyelveknek, kultúráknak: apja, a magyar Kis Ede Szabadkán ismerte meg a montenegrói Milica Dragicevicet, akit 1931-ben nőül vett, frigyükből született Danilo 1935-ben. A történelem viharai elől az apa Zalába, Kerkabarabásra menekítette családját, őt innen hurcolták el Auschwitzba, ahonnan nem is tért vissza. Az idegen közegben élő család nyomorgott, ráadásul Danilónak számos iskolai megaláztatást kellett elviselnie. 

1947-ben a Vöröskereszt segítségével a montenegrói Cetinjébe költöztek, Danilo itt érettségizett, s itt kezdte Ady verseit fordítani. 1954-től a Belgrádi Egyetemen összehasonlító irodalomtudományt hallgatott. A diploma megszerzése után a Látóhatár című folyóiratot szerkesztette, majd a strasbourgi, később a bordeaux-i egyetem szerbhorvát nyelv és irodalom tanszékének lektora volt, s dolgozott a belgrádi Atelje 212 színház dramaturgjaként is. 

Első regényei, a Manzárd és a Psalam 44 1962-ben jelentek meg. Első alkotói korszakát az idegenben töltött gyermekévek ábrázolása, a magyar nacionalizmus és a holokauszt árnyékában élő család története, az Auschwitzba hurcolt apa sorsának kutatása jellemezte. Sajátos hangulatú családtörténetének kiemelkedő szépségű trilógiája a Korai bánat című novellafüzére, valamint a Kert, hamu és a Fövenyóra című regény (ez utóbbiból 2007-ben film is készült Tolnai Szabolcs rendezésében). 

Az egyéni múlt megidézése közben folyamatosan foglalkozott az irodalom kérdéseivel, amelyet mindenfajta totalitarianizmustól és ideológiai nyomástól mentes szellemi munkának látott, erről szóló esszéit többek között a Po-etika című kötetében adta közre. A hetvenes évek közepétől keletkezett írásaiban a kommunizmus és a sztálinizmus riasztó jelenségeire reflektált. 

1976-ban jelent meg sok vitát kiváltó Gulag-tematikájú könyve, a Borisz Davidovics síremléke, amelyben a kommunista forradalmárok sorsát sűrítette példázatos novellákba. A kötet miatt - amely meghozta számára a világhírt - csúnya sajtóperbe keveredett, azzal vádolták, hogy különböző szerzők szövegeit lopkodta össze novelláiban. A vádakra Anatómiai lecke című kötetével válaszolt, mentségéül az irodalmi kollázs műfaji jellegzetességeit tárta ítészei elé. 

A nyolcvanas évek elejétől a párizsi egyetemen is szerb nyelvi lektor lett, egy ideig kétlaki életet élt, Belgrád és Párizs között ingázott, majd végleg a francia fővárosba költözött. 1983-ban jelent meg a pályafutása egyik csúcspontjának tartott Holtak enciklopédiája című novelláskötete, a tömörítés technikájának mesterműve. 

A magyar líra sorsát is szívén viselte, fordított Adyt, Petőfit, József Attilát, Kassákot, s odafigyelt a kortárs magyar irodalom képviselőire is. Munkáiért több rangos elismeréssel jutalmazták, többek között Francia Nagy Aranysas- és Andric-díjat is kapott. Az egész életében szabadelvű és független értelmiségi Kis tüdőrákban halt meg Párizsban, 1989. október 15-én.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Vajdaság Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
  • Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr687870230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard