Kopernikusz a modern világkép atyja, neve mostantól a periódusos rendszer legnehezebb elemének neve is.
A darmstadti kutatók által felfedezett új elem Sigurd Hofman javaslatára a Copernicium elnevezést kapta, amit a kémikusokat összefogó nemzetközi szervezet, az Iupac jóvá is hagyott.
A porosz Thorn (mai Torun) városában született csillagász fogalmazta meg először, hogy a Föld kreing a Nap körül, nem pedig fordítva, leírhatatlanul nagy hatást gyakorolva ezzel az ember önképére, kultúrájára.
Az elemek közt legkönnyebbként számon tartott hidrogénnél 277-szer olyan nehéz Copernicium a 112-es vegyjelet kapta; eredetileg Ununbiumnak keresztelték. Cn rövidítéssel kerül be az iskolából jól ismert Mengyelejev-táblázatba.
