Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Hatvan éve mutatták be az első magyar színes filmet

Hatvan éve mutatták be az első magyar színes filmet

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 02. 25.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

Hatvan éve, 1950. február 27-én mutatták be az első teljes hosszában színes magyar filmet, a Ludas Matyit.

Az első magyar filmet (A tánc) 1901-ben, az első teljes estét kitöltő filmet (Ma és holnap) 1912-ben, az első, a mai filmek terjedelmét elérő filmet (Mire megvénülünk) négy évvel később mutatták be. Az első magyar hangosfilmre még másfél évtizedet kellett várni (A kék bálvány), az igazi sikert a második hazai hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj hozta meg 1931-ben. 

A színes technikát Magyarországon először Radványi Géza próbálta ki 1941-ben A beszélő köntösben, a fekete-fehérben forgatott filmnek akkoriban úttörő módon három színes betétje készült. Az első színes magyar filmet, a frissen államosított filmgyártás büszkeségét 1949. augusztus 20-án, az új alkotmány hatályba lépésének napján kezdték forgatni. 

Mivel a kommunista vezetés a filmgyárat is "ideológiai üzemként" kezelte, olyan hőst kerestek, aki a szegény ember igaz ügyét mindenki által átélhetően viszi diadalra. A párt Filmpolitikai Bizottságának választása végül a Ludas Matyira esett, a rendezéssel a tapasztaltabb Nádasdy Kálmánt bízták meg, a társrendező Ranódy László, az operatőr Hegyi Barnabás lett. A forgatókönyvet jegyző Szinetár György a kor ideológiai elvárásainak megfelelően változtatott Fazekas művén. 

A címszerepre kiszemelt Gábor Miklóst túl intellektuálisnak találták, helyére a 20 éves Soós Imrét választották, a női főszerepet a 19 éves Horváth Terire osztották, nemcsak tehetségük miatt, hanem azért is, mert mindketten szegényparaszti családból származtak. A filmben a magyar színjátszás olyan nagyságai tűntek fel, mint Ruttkai Éva, Somlay Artúr, Görbe János, Kiss Manyi. A példátlanul nagyszabású alkotásban hatszázan statisztáltak, külső helyszíneken, természetes környezetben forgattak korabeli ruhákkal, korábban nem alkalmazott sminkelési és világítási technikával. 

A viszonylag ismeretlen színes technika számos nehézséget okozott: Döbrögi piros ruhája a vásznon bíbornak tűnt, a nagy erősségű lámpákkal bevilágított vacsorajelenetben a gyertyák elolvadtak a hőtől. A megfelelő színek eléréséhez több ezer szűrőt használtak és a valóságos látványt alkalmazták a nyersanyag adottságaihoz. 

A bemutató díszelőadásra 1950. február 27-én került sor (ezt megelőzően a film első nézői a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából Budapestre látogató szovjet küldöttség tagjai voltak), a következő naptól a főváros 12 filmszínházában vetítették. 

A nem túl jó minőségű kísérleti nyersanyagra, a nitronegatív színtartósságára a belga Gevaert vállalat csak egy év garanciát vállalt. Nem véletlenül: a negatív már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra kellett szinkronizálni, Ludas Matyi sokáig Csíkos Gábor hangján szólalt meg. 

A filmet a Magyar Nemzeti Filmarchívum 2004-ben mintegy 35 milliós költséggel, digitális technikával újította fel. Az első egész filmre kiterjedő hazai digitális színrestaurálás során több filmhibát nem lehetett szoftverrel kijavítani, a munkát manuálisan, kockánként kellett elvégezni, s a hangokat is helyreállították. Az újjászületett alkotás DVD-n is megjelent.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Magyar film

Ajánlott bejegyzések:

  • Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével
  • Ez volt a magyar nézők 10 kedvenc filmje a télen Ez volt a magyar nézők 10 kedvenc filmje a télen
  • Hamarosan a hazai mozikban a Minden Rendben Hamarosan a hazai mozikban a Minden Rendben
  • Ez volt a 10 legjobb film a magyarok szerint 2024-ben Ez volt a 10 legjobb film a magyarok szerint 2024-ben
  • Hatalmasat szólt a Bujtor Filmfesztivál Hatalmasat szólt a Bujtor Filmfesztivál

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr687870678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard