A "Prevent-ART" - programsorozat I. kapcsán Szabó Gábor mentálhigiénikus az alábbi gondolatokat osztotta meg velünk a címben szereplő kérdésre:
- Közvetlenül, mintegy pirulaként alkalmazva, valószínűleg sehogy.
Ugyanakkor, ha arra gondolunk, hogy lehet-e szenvedélyek nélkül zenét hallgatni, festményeket, szobrokat, színházi előadást nézni, azaz – befogadni, vagy lehet-e szenvedélyek nélkül, (szenvtelenül) zenélni, festeni, táncolni, színházat csinálni, dramatikus játékot játszani, azaz – alkotni, akkor valamit mindjárt megtudunk saját szenvedélyeinkről, a szenvedélyekhez való viszonyunkról…
Az önfeledt befogadás és alkotás ugyanis felszabadít, oldja a gátlásainkat, szorongásainkat, kitágítja tudatunkat, eufóriát okoz, fokozza adrenalin szintünket, segíti spontán megnyilvánulásaink kibontakozását, kreatívabbá tesz és még sorolhatnánk…
- De vajon nem hoznak-e létre hasonló változásokat egynémely drogok, kábítószerek…? És ha igen, akkor mégis mi a különbség…?
Tudatállapotaink olykor csábító határtalanságán keresztül a valódi műélvezet és műalkotás segít megtapasztalni lehetőségeink, képességeink, határaink szabadságát is.
„A művészetek, a zene nyelvével lehet a legközvetlenebbül szólni a lélekhez. El lehet vezetni a saját belső poklába, de a legnemesebb eksztázishoz is vezet rajta keresztül út. A harmónia és a nyugalom megteremtésével egy belső úton jár befogadó és alkotó egyaránt. A mai rohanó világban a „legnemesebb eksztázis” az, amikor az ember egy röpke időre magába mélyed és saját legmélyebb önvalóján keresztül tapasztalja meg a világot.” (Kövi Szabolcs zeneszerző)
Eksztázis – Hamvas Béla szavaival – annyi, mint kívül állni. Kívül állni a szétszórt nyugtalanságon és belül állni a megvalósított egységen.
- Na jó, jó, de mi a helyzet a drogos élményekkel…?
Reményeim szerint erről és más fontos kérdésekről is megosztják velem tapasztalataikat, valamint újabb kérdéseiket!
A programsorozat programjai 2010. március 25-én 9:00 órakor kezdődnek.
Bővebben: www.kult13.hu/896
