Az idei évtől már nem csak kulturális, hanem "zöld" fővárosa is van Európának: idén elsőként Stockholm viselheti a címet. Az ötlet először 2006 májusában merült fel egy tallinni konferencián, amelyet Jüri Ratas, az észt főváros akkori polgármesterének javaslatára hívtak össze.

A találkozón 15 európai városnak és az észt városok szövetségének képviselői közös memorandumot fogadtak el az Európa Zöld Fővárosa cím létrehozásáról - idézi fel a kezdeteket az Európai Bizottság honlapja.

Mostantól kezdve tehát minden évben egy olyan európai város viselheti a címet, amely élen jár a környezetbarát városi életmód kialakításában, így példaként szolgálhat más városok számára. Az Európa Zöld Fővárosa címért minden, legalább 200 ezer lakosú város pályázhat a 27 EU-tagállamban, a tagjelölt országokból (Törökország, Macedónia, Horvátország), valamint az Európai Gazdasági Térség országaiból (Izland, Norvégia, Liechtenstein). Azoknak az országoknak az esetében, amelyekben egyetlen város lakossága sem éri el a 200 ezret, az ország legnagyobb városa pályázhat.

A díj első nyerteseként idén Stockholm, majd jövőre Hamburg viselheti a címet.

Az Észak Velencéjeként is ismert svéd főváros mindenesetre feladta a leckét a többi pályázónak: a több mint 800 ezres város lakosságának 95 százaléka legfeljebb 300 méteres távolságban él a legközelebbi zöldterülettől. A város emellett többek között korszerű, integrált szemléletű hulladékgazdálkodásával, a zajszennyezés megelőzésére bevezetett világos és hatékony intézkedéseivel, a vízminőség védelmére kidolgozott, új viszonyítási pontot teremtő tervével érdemelte ki az elismerést.

Stockholm környezettudatosságát bizonyítja az is, hogy a város minden vonata és belvárosi busza megújuló üzemanyaggal közlekedik. A település teljes üvegházgáz-kibocsátása 25 százalékkal mérséklődött 1990 óta, és a városvezetés azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2050-re teljesen függetlenné teszi a fővárost a fosszilis energiahordozóktól.