Budapestnek vannak még titkai. Nem is gondolnánk a Várhegy utcáin sétálva, hogy egy nagyméretű labirintusrendszer bújik meg a talpunk alatt. Pedig a világ, elsősorban Európa felfedezte már magának ezt a helyszínt. Párizs, Moszkva, London és Orlando felszín alatti látványosságai mellett a Világ Hét Földalatti Csodája között tartják számon a külföldiek egyik legkedveltebb budapesti turisztikai célpontját.

A ma már Budavári Labirintus néven ismert várfelszín alatti területről sokáig az sem volt tudható, mi is valójában? Számtalan kérdés merült fel vele kapcsolatban: történelmi legendák, hadügyi titkok, háború előtti bulvár-témák. Őskori barlang? Ember alkotta pincék tekervénye? A világ egyik legszövevényesebb alagút-rendszere, melynek kijárata a Gellért-hegynél vagy a Krisztinavárosban található? Csodálatos folyosó, mely Hűvösvölgyig, esetleg egészen Visegrádig fut?

Az 1930-as években kezdték el a mélypincék feltárását, kezelését és idegenforgalmi rendezését. A hadügyi szervek érdeklődését is hamar felkeltette a budavári barlangrendszer, ezért nagyszabású munkálatokkal óvóhelyeket és légvédelmi létesítményeket hoztak itt létre. A II. világháborúban egy kisebb kórház is üzemelt a Várhegy oltalmában. A hidegháború idején a polgári védelmi szervek korszerűsítették a pincerendszer óvóhelyeit. A létesítmények titkosnak számítottak, ezért a magánlejárókat befalazták, a lakosság elől elzárták. Így lett a Labirintus titkos katonai és polgári védelmi objektum.
A Budavári Labirintus, természetalkotta és a történelmi idők alakította folyosók és termek együttese, ahol a bolyongás alapélménye átélhető, egyúttal a labirintusok eredeti, mélyebb értelme is feltárulhat. A Budavári Labirintus Budapest titka. S aki bejön ide, saját egyéni titkaival is találkozik. Több ez, mint egy érdekes fővárosi turisztikai helyszín, több mint történelmi mítoszok és hadügyi titkok temetője: egy igazi és izgalmas bolyongás lehet a saját életünkben, világunkban, történelmünkben.

2010. március 27-én, pontban éjfélkor (kapunyitás: 23:30-kor, 23:50-00:15-ig belépésre nincs mód) a Budavári Labirintusban megnyílik a Budapesti Pantheon . Európában ma két nagy pantheon ismert. Az első Rómában áll, melyet Hadriánusz császár építtetett az ókori istenek lakóhelyéül. A második Párizsban található, s XV. Lajos akarata szerint eredetileg templomnak készült, de később a nagy francia politikusok, írók temetkezési helye lett. Az első pantheon még az isteneké, de már üres. A második születésében még isteni, rendeltetésében azonban már az embereké. A harmadik a budapesti pantheon lesz, amely már nem nagyszabású építmény, égre nyíló kupolacsarnokkal. Nem is építmény, csupán egy légoltalmi pincerendszer a Várhegy gyomrában, ahol az istenek és emberek eredeti fénye elhalványult. A budapesti pantheonban a mai Európa köznapi tárgyai kerülnek posztamensre. Ütött-kopott tárgyak, rajtuk – védjegyként – az istenek elrajzolt arca. Ez a 21. századi pantheon. Közös szűk tér, ahol az istenek és emberek homloka már-már összeér.

Húsvét másnapján még egy érdekességgel várja látogatóit a Budavári Labirintus, ahol mindenki visszacsöppenhet egy kis időre a gyermekkor világába. Április 5-én délután 5 és 7 óra között 1001 mécses fénye mellett lehet végigbarangolni a Budavári Labirintus titokzatos termeit és folyosóit. Ilyen módon a Labirintus mintegy megszelídül, tüneményszerűvé válik. Az olajlámpásokkal pedig fel lehet fedezni, kutatni a barlang-grottákba elrejtett apró meglepetéseket: a Labirintus húsvéti kincseit. Ekkor valamennyien gyermekjeggyel (600 Ft/fő) bolyongathatjuk végig az ezeregy-mécses-fényű Budavári Labirintust.