Budapestnek vannak még titkai. Nem is gondolnánk a Várhegy utcáin sétálva, hogy egy nagyméretű labirintusrendszer bújik meg a talpunk alatt. Pedig a világ, elsősorban Európa felfedezte már magának ezt a helyszínt. Párizs, Moszkva, London és Orlando felszín alatti látványosságai mellett a Világ Hét Földalatti Csodája között tartják számon a külföldiek egyik legkedveltebb budapesti turisztikai célpontját.
A ma már Budavári Labirintus néven ismert várfelszín alatti területről sokáig az sem volt tudható, mi is valójában? Számtalan kérdés merült fel vele kapcsolatban: történelmi legendák, hadügyi titkok, háború előtti bulvár-témák. Őskori barlang? Ember alkotta pincék tekervénye? A világ egyik legszövevényesebb alagút-rendszere, melynek kijárata a Gellért-hegynél vagy a Krisztinavárosban található? Csodálatos folyosó, mely Hűvösvölgyig, esetleg egészen Visegrádig fut?

A Budavári Labirintus, természetalkotta és a történelmi idők alakította folyosók és termek együttese, ahol a bolyongás alapélménye átélhető, egyúttal a labirintusok eredeti, mélyebb értelme is feltárulhat. A Budavári Labirintus Budapest titka. S aki bejön ide, saját egyéni titkaival is találkozik. Több ez, mint egy érdekes fővárosi turisztikai helyszín, több mint történelmi mítoszok és hadügyi titkok temetője: egy igazi és izgalmas bolyongás lehet a saját életünkben, világunkban, történelmünkben.
2010. március 27-én, pontban éjfélkor (kapunyitás: 23:30-kor, 23:50-00:15-ig belépésre nincs mód) a Budavári Labirintusban megnyílik a Budapesti Pantheon . Európában ma két nagy pantheon ismert. Az első Rómában áll, melyet Hadriánusz császár építtetett az ókori istenek lakóhelyéül. A második Párizsban található, s XV. Lajos akarata szerint eredetileg templomnak készült, de később a nagy francia politikusok, írók temetkezési helye lett. Az első pantheon még az isteneké, de már üres. A második születésében még isteni, rendeltetésében azonban már az embereké. A harmadik a budapesti pantheon lesz, amely már nem nagyszabású építmény, égre nyíló kupolacsarnokkal. Nem is építmény, csupán egy légoltalmi pincerendszer a Várhegy gyomrában, ahol az istenek és emberek eredeti fénye elhalványult. A budapesti pantheonban a mai Európa köznapi tárgyai kerülnek posztamensre. Ütött-kopott tárgyak, rajtuk – védjegyként – az istenek elrajzolt arca. Ez a 21. századi pantheon. Közös szűk tér, ahol az istenek és emberek homloka már-már összeér.
