Vasas Szent Péter szobra egy tanyáról került elő, mely restaurálása után a Szegedi Kőtárban óv a járványok ellen.
Vasas Szent Péter szegedi szobra - amely az országban az egyetlen ma ismert ilyen alkotás - a XVIII. század végén a ma a nevét viselő utca környékén állhatott. A szoborról több írásos feljegyzés szólt, azonban a Szegedet romba döntő 1879-es nagyárvíz után nyoma veszett.
Lelle József néprajzkutató bukkant a mészkőből faragott alkotás nyomára, ő fedezte föl, hogy a szobor a Börcsök-család röszkei tanyáján áll. A háziak a szentszobornak téglából kisebb emelvényt állítottak, és tavasztól őszig virággal díszítették.
A műalkotást Börcsök József, a tanya mai idős tulajdonosa a Móra-múzeumnak adományozta, Bánvölgyi László szegedi szobrászművész pedig restaurálta.
A barokk szobor a szegedi Vármúzeum kertjében kialakított kőtárban látható.
Zombori István múzeumigazgató felidézte, hogy a török kiűzése után Szeged, ahogy sok magyar város, rohamos fejlődésnek indult, s a település népessége is növekedett. Időnként hatalmas járványok törtek ki, a betegségek ellen azonban csak karanténnal és imával tudták fölvenni a küzdelmet. A kor katolikus vallásosságában Szent Sebestyénnek, Szent Rókusnak, Szent Rozáliának vagy Vasas Szent Péternek különösen fontos szerepet tulajdonítottak a járványok elleni védekezésben. A szenteknek oltárképeket festettek, kápolnákat emeltek és szobrokat állítottak - tette hozzá a muzeológus.
Forrás: MTI
