Jimi Hendrix életművéből ún. katalógus projektet jelentet meg a Sony, melynek első fecskéje a Valleys Of Neptune című kiadatlan felvételeket tartalmazó lemez.

Hogy melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás, avagy az új lemez adott-e ötletet a katalógushoz, vagy fordítva volt, mindegy. A lényeg: boltokban az év egyik legnagyobb popszenzációja. 
A 12 kiadatlan számot tartalmazó lemez hangrestaurációs munkája olyan professzionálisra sikerült, hogy tényleg az az érzésünk, mintha Hendrixet hibernálták volna, most kiolvasztották, betessékelték egy stúdióba, és íme: ezt hozta ki magából néhány nap alatt.

Minden idők legjobb gitárosának tartott Hendrix „új” lemeze nem reszligyűjtemény, 12 teljes értékű, komoly élvezeti értékkel rendelkező, saját jogán is érvényes album, melynek trackjei ebben a formában egyetlen korábbi hivatalos lemezen nem voltak elérhetőek. Az albumon található dalok a Jimi Hendrix Experience utolsó stúdiófelvételei, 1969-ben készültek, és az Electric Ladyland utáni kreatív útkeresés dokumentációi.

Hendrix sikerrel hozta közös nevezőre a steril stúdiókörülmények között is a feszes és fegyelmezett ritmusszekcióval párbeszédet folytató improvizatív játékát. A stúdiót Hendrix részint laboratóriumnak tekintette, kísérletezett a hangszínekkel, a hagyományos dalszerkezetek ritmikai fellazításával. Sok-sok jazz-es szólóval hímezte ki a jellegzetes blues-rockos szőttest – lásd például a Hear My Train A Comin' című dalt.

Az album hangmérnöke az az Eddie Kramer volt, akivel Hendrix az Are You Experienced-nél is dolgozott. A több, mint negyven éves felvételek semmit sem koptak az idők során, melyek a címadó dal kivételével mind 1969-ben kerültek rögzítésre. A Valleys Of Neptune – valószínűleg 1970-es felvétel. E dalban és a Stone Free-ben, a Bleeding Heart-ban Billy Cox, Hendrix katonatársa basszusozik – a többi dalban pedig Noel Redding.

Természetesen a dalok nagy részét más formában már ismerhetjük, a szenzáció volta a kiadatlan címkén van, és persze le lehet szólni, hogy a Cream-feldolgozás, a Sunshine of Your Love csak afféle instrumentális stúdió jammelés, de ebből a dalból is átsüt Hendrix zsenije, az ízes pszicho-aktív imprózás, amit Hendrix már akkor elkezd, amikor még nyakába sem vette a gitárját. Valahogy a hangszere már akkor zenélni kezd, amikor még hozzá sem ért a húrokhoz.

De hogy mást is megdicsértjünk: ott van például a pazar Fire, melyben Mich Mitchell akkorákat üt, hogy kijelenthetjük: egyenrangú társa Hendrixnek. A dalok nagy része Hendrix szerzemény, kivéve Elmore James számát, a Bleeding Heart-ot, és a már említett instrumentális tételt, a Cream feldolgozást, a Sunshine Of Your Love-jának feldolgozását.
A rock őselemei közül ő volt a tűz, és most már tudjuk: ezt a a tűzet nemcsak gitárból készült tűzifával lehet életben tartani, hanem Hendrix zsenijével is.