Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Hogy tegyük kellemessé egymás életét?

Hogy tegyük kellemessé egymás életét?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 04. 09.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

Azt hihetnénk, Almodóvár már mindent elmondott az anyáinkról az anyáknak, és azoknak a nőknek, akik szerepeket játszanak, illetve azoknak a férfiaknak, akik nőket játszanak. Kamondi rendezése színpadra állította a film alaptörténetét, mindenkinek és legfőképpen mindenkiről.

Egy anya egy színésznő miatti szerencsétlenségben elveszti a fiát, akinek az apját is elvesztette már, amikor az transzvesztita életbe kezdett; elmegy hát ifjúsága helyszínére, hogy örökbefogadjon egy terhes apácát, akit szintén elveszít. De minden fájdalom ellenére és mellet mindig rengeteg szépség és nyereség is van az életben; ezt mutatta meg annak idején Almodóvár, miközben incselkedőn furcsa atmoszférába, érzelmileg extrovertált, mindenféle függőséggel küzdő művészek és transzvesztiták világába vezette nézőjét.

Fotók: Szabó Róbert

Még ha el is próbálnánk kerülni azt a csapdát, hogy a filmet összevessük a színházban látható eredménnyel, megjegyzendő, hogy a közel két és fél órás előadás egészén látszik, az anyag filmrendezői kézbe került. A gondos dramaturgiai munka (Garai Judit és Lőrinczy Attila) és a mélységet is kihasználó színpadkép, térkezelés segítségével a sok tér- időbeli váltás minden törés nélkül megoldott, a narráció és a párbeszédek észrevétlenül váltják egymást a szcenikailag indokolt kiszólásokkal, sőt, katartikus dalbetétekkel. Ezen kívül a vizuális megoldások, így a kitartott, néző felé mozgó pieták a már-már barokkos fény-árnyék hatással, a naturalista öngyilkossági jelenet, a szimbolikus haláljelenet a revü forgószínpadán, az egyes helyszínek vágásszerű váltása a mozgóképre szocializált nézőket is képesek megszólítani.

Kamondi a színház a színházban helyzetet maximálisan kihasználja, bergmani hangulatot, brechti hatást teremtve vele. Olykor az egész darabbal kapcsolatban az az érzésünk, hogy valamilyen próbán ülünk, de annyira megérintenek a sokféle irányból érkező ötletek, megoldások, hogy mégis egy egyszeri és megismételhetetlen főpróbának tűnik az egész, ami az alkotásról, az önmegvalósításról, az identitásról szól.

Kamondi a filmben azzal a meghatározó ötlettel lebegteti a látottak mesélő fiú által kitalált, fiktív voltát, hogy a darab törzsét a fiú maga rendezi, saját anyját szerepeltetve, és keretként a mesélő-főszereplő magához a nézőhöz szól. Varju Kálmán a fiú szerepében hosszú, kitartott csenddel provokál rögtön az első néhány percben - ez már önmagában is dícséretes mozzanat a magyar színpadokon ehhez nem szokott nézővel szemben. Ugyanilyen eltalált provokációk Epres Attila/Agrado jutalomjátéknak tekinthető betoldásai, amelyek a cselekménybeli kínosan vagy szándékosan beálló szüneteket hivatottak kitölteni, anélkül, hogy Epres túlstilizálná vagy karikírozná az almodóvari transzvesztita figuráját. Mégha a láthatatlan fal meg is marad a nézőtér és színpad között, az legalább annyira kötelező és természetes, mint egy színpadi programmal rendelkező bárban, szórakozóhelyen. A színészi játék Hegyi Barbarával és Börcsök Enikővel az élen a kijelölt keretek között valódi jelenlétet eredményez, miközben a filmhez képest jónéhány szereplő egészen más jelentést, jelentőséget kap.

Ilyen Majsai-Nyilas Tünde alakította kábszeres Nina figurája, aki néhány jelenetében a filmhez viszonyítva igazi összetett személyiségképet kap: sokkal gazdagabban mutatja meg a helyét nem találó fiatal vergődését a szabadulás, lázadás vágya és ragaszkodás, stabilitás között; Tornyi Ildikó apácája pedig ártatlanságában sokkal életrevalóbb és játékosan emberibb lesz. Még a filmben egysíkúan elutasítónak bemutatott anyja is kapott egy jelenetet a betegágynál, ahol Szegedi Anna alakításában kitapintható lesz a kemény, célszerű és elégedetlen személyiség alatt megbúvó anyai tanácstalanság.


A közvetlen színházi élmény a figurák motivációinak, érzelmi hullámzásainak átgondoltsága által nagyon erős élményt vihet haza a néző, ami az elfogadást illeti. Az elfogadás Kamondinál nem szűkül egy másnak titulált világra és a normalitás határaira rákérdező, színeiben is szürreális cselekményre; a Vérnász-jelenet betoldása itt a színházban kerül igazán a helyére a különféle tartalmi síkok között. Miközben érdekes kísérletet látunk például a transzvesztitaként valódi showk-ba is beillő Varju/Epres-betétdallal és ennek a "más" világnak a helyénvaló megidézésre, a látvány és a hang (Árvai György), az egész előadás apró részletekig való átgondoltsága és jelentésbeli kibontása, például hogy a fiú transzvesztita apját maga a fiú játssza el a saját maga által rendezett darabban, egyetemes, összetettségében, hangulatában maradandó élménnyé válik.

Kamondi sokkal inkább az élet alfájára és omegájára, a születő és a haldokló Jézust tartó pietára irányítja a figyelmünk – ezek a képek kimerevítve többször vissza is térnek – illetve a képeket összekötő elfogadásra, ami nélkül a legalapvetőbb emberi érzelem, a szeretet sem képzelhető el. Kamondi Almodóvárhoz hasonlóan szereti ezeket a figurákat; remélhetőleg a legtöbb néző is ezt teszi majd az előadással, minden kuriózumával együtt.

Pedro Almodóvar, Samuel Adamson
Mindent anyámról!
R: Kamondi Zoltán
SZ: Börcsök Enikő, Varju Kálmán, Hegyi Barbara, Epres Attila, Tornyi Ildikó, Majsai-Nyilas Tünde, Szegedi Erika, Csőre Gábor, Juhász István, Tarr Judit e.h.


BEMUTATÓ:

2010. február 27-én a Pesti Színházban

További időpontok:

2010. április 15. (CS), 16. (P), 19. (H), 26. (H), 27. (K), 28. (SZE) és május 6. (CS), 8. (SZO), 9. (V), 17. (H), 29. (SZO), ált. 19.00

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr387873910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard