Február óta ösztöndíjjal motiválják a szakmunkástanulókat a hiányszakmák elsajátítására. A hatékonyságról megoszlanak a vélemények.

Egerben a Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégiumban jelenleg tizenöt szakmát sajátíthatnak el a diákok. Farkas Bálint vízvezetékszerelőnek tanul, félévkor 3,6 volt a tanulmányi átlaga, és ez alapján jelenleg havi tízezer forintot folyósítanak számára. Mondja, a tanév végére szeretne több tantárgyból is javítani, mert így az ösztöndíj összege is arányosan emelkedne.
Borbély András, az iskola igazgatója úgy véli, hogy a rendeletalkotók szándéka érthető, hiszen az országban egyre nagyobb a hiány jól képzett szakemberekből, ennélfogva vissza kellene állítani a szakmatanulás, illetve a szakképzés becsületét. Az ösztöndíj-jogosultsághoz szükséges feltételek azonban nem igazán ezt a célt szolgálják. Borbély szerint egyáltalán nem lehet azzal egyetérteni, hogy az ösztöndíjat azok a diákok is megkaphatják, akiknek igazolatlan órájuk van. Azt is kifogásolja, hogy már 2,51 tanulmányi átlagtól jár ez a pénz. Úgy véli, hogy ezek a kritériumok semmiképp nem szolgálják a szakmatanulás presztízsének emelkedését. Mindenképpen szerencsésebb lett volna, ha a rendelet megszületése előtt a szakképző intézmények vezetőinek véleményét is megkérdezik.
Pétervásárán az FVM ASZK Szakképző Iskola igazgatónője Karnis Pálné is osztja azt a véleményt, miszerint az új ösztöndíjrendszer a jelenlegi formájában nem igazán ösztönző. Szerinte nemcsak az igazolatlan hiányzások magas arányával van baj, hanem azzal is, hogy a szakmunkástanulók közel egyharamada lemorzsolódik, nem fejezi be tanulmányait. Félő, hogy ezen a tendencián az ösztöndíj-rendszer sem változtat. Szerinte gond az is, hogy a jelenleg támogatott szakmák körében alig van női jellegű.
Forrás: heol.hu