Mi sem aktuálisabb tavasszal, mint a csodaszarvas legendája: ez a történet mindig is több volt egy egyszerű mesénél. Magában rejti a megújhodás, az újjászületés örök témáját, hiszen a csodaszarvas a magyar mondakörben, mint ahogy más népek mítoszaiban is a Nap jelképe. Bizony a napé, amely a hosszú havas tél után végre kisütött, és kicsalogat minket a szabadba.
De mielőtt teljesen elcsábulnánk, és kiköltöznénk a kertbe, menjünk el az Angyalföldi József Attila Művelődési Központba és nézzük meg az Aranyszamár Színház előadásában A csodaszarvas meséjét.
Az előadás érdekessége, hogy a jól ismert történetet egy nem szokványos szemszögből mutatja be. Mindenki tudja, hogy Hunor és Magyar hogyan találkozott a Csodafejű szarvassal, aki elvezette őket a magyarok egyik őshazájába.
Ám az már kevésbé ismert, hogy ki is volt ez a szarvas valójában, miért indult útnak, hogy eleinket magával csalogassa az akkori Szkítiába.
Erre a kérdésre épül az előadás. Talán ezért időzünk egy kicsit többet Dul király udvarában, megismerkedünk leányaival, Vadrózsával és Harmatgyöngyével, valamint a boszorkánnyal és a fiaival, akik leánykérés ürügyén a birodalom megszerzésére törnek. Mert így kezdődik a csodaszarvas meséje, amelynek az ismert monda a megoldása. Izgalmas feldolgozás bábokkal, maszkokkal és élő szereplőkkel, igazi mese, amit a gyerekeken kívül minden korosztálynak bátran ajánlanak a szervezők és az előadók.
De nem kell megijednünk, mert a történet jó véget ér. Aki nem hiszi, járjon utána….
