Többek között a szavak és a nyelv erejébe vetett hitéről beszélt Ámosz Oz izraeli író a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében megtartott pénteki sajtótájékoztatóján.
Alkotásai nyelvéről, a héberről szólva az író emlékeztetett: az 17 évszázadon keresztül az ógöröghöz vagy a latinhoz hasonlóan holt nyelv volt, Izrael alapításakor, praktikus okokból tették meg a világ 136 országából érkező népesség közös nyelvévé. Az 1939-ban született író így jelen lehetett a modern héber kialakulásánál; mint elmondta, ő maga is több olyan szót alkotott, amelyek azóta a köznyelvben is gyökeret vertek.
A közös nyelv ellenére Izrael ma is a kultúrák találkozási pontja, ahol marokkói, orosz, magyar vagy dél-amerikai gyökerekkel rendelkező családok élnek együtt. Ez a kulturális gazdagság az izraeli művészetek jelenleg is tartó aranykorához vezetett - vélekedett az író.
Az évtizedekkel ezelőtt jelentős békemozgalmat elindító Ámosz Oz derűlátóan nyilatkozott a zsidó-palesztin megbékélés esélyeiről is. "A páciens (az izraeli nép) készen áll a műtétre, de az orvosok (a politikusok) még haboznak" - fogalmazott.
Ámosz Oz szerint nincs alternatívája egy önálló palesztin állam kialakításának és annak, hogy Jeruzsálem mindkét nemzet fővárosa legyen. "Hiszek abban, hogy lesz valamikor Izraelben palesztin nagykövetség és Palesztinában izraeli, és hogy ezek Jeruzsálemben járótávolságnyira fekszenek majd egymástól" - szólt a jövőről az író.
Mint Ámosz Oz elmondta, eddig három könyvét adták ki arabul, a legutolsót, a Szeretetről, sötétségről című regényt négy hete Libanonban. A kötet megjelentetését egy olyan palesztin fiatalember családja finanszírozta, akit azért lőttek fejbe, mert azt hitték róla, hogy zsidó - számolt be a megbékélés egy apró jeléről az író.
"Minkét oldal fanatikusai megpróbálják vallásháborúvá változtatni az izraeli-arab konfliktust, pedig az a területekről szól, és valahol mindkét félnek igaza van benne. Az izraelieknek nincs más hazájuk, de a palesztinoknak is őshazájuk ez a föld" - hangsúlyozta Ámosz Oz.
