A nagyközönség valójában nem látogathatja a szigligeti irodalmi alkotóházat. A fél évszázadig zárt művészvilágként működő intézmény csak lassan nyit a nyilvánosság felé.
- Az írógépeket mára már kiköltöztettük, helyettük lett vezeték nélküli internethálózat. A ház legutóbbi, 2005-2006-os felújítása során megújult a kilenc szobát, közösségi helyiségeket, kiállítóteret magába foglaló északi szárny teljes víz-, villany- és fűtési rendszere.
Nyílászárókat cseréltünk, új fürdőszobák, padló- és falburkolatok készültek. Ez a rekonstrukció közel 90 millió forintba került, és még legalább kétszer ennyi kellene a kastély teljes felújításához. Az uniós pályázatok között eddig még nem találtunk olyat, amely az alkotóházhoz hasonlóan működő műemlékek felújítását támogatná. A pályázatok célja majd’ minden esetben a turisztikai vonzerő növelése. Nálunk nem ez az elsődleges cél: egyensúlyozunk a nyilvánosság és az alkotókörnyezet intimitásának megőrzése között, mert alapvető feladatunk az alkotómunka zavartalanságának biztosítása - magyarázza.
A rentabilitás érdekében 2006-tól nyilvánosan látogatható a kastély 9,2 hektáros parkja, amely 1954-óta védett arborétum. A parkbelépőkből befolyó összeget a fenntartására fordítják. Az arborétum 1997-óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, fokozottan védett terület. A festői kastélykertet még kevesen ismerik, pedig a Szigligeti Arborétum az ország egyik legjelentősebb fenyőgyűjteményével is büszkélkedhet. A fajok száma egy 1968-as felmérés szerint elérte az 520-at, ebből 120 volt a tűlevelűek száma.
- Az alkotóművész vendégek nyugalma érdekében a kastélyépület azonban továbbra sem látogatható - szögezi le Dömötör Roland.A 29 szobás kastély egykor az Esterházyak tulajdona volt, 1952 óta működik irodalmi alkotóházként, jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány kezelésében. Elsősorban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és más alkotóművészeti szervezeteknek a tagjait látja vendégül.
A ház megnyitása óta a magyar irodalom számos kiemelkedő egyénisége megfordult már itt, mások között Örkény István, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Szabó Magda, Kertész Imre, Nagy László, Pilinszky János, Déry Tibor, Füst Milán. Napjainkban is olyan jelentős személyiségek látogatják, mint Esterházy Péter, Háy János, Makk Károly, Vámos Miklós, Szemző Tibor, valamint a József Attila Kör nyári tábora keretében több száz fiatal író-költő, műfordító.
- Korlátozott anyagi helyzetünkben is vállalnunk kell e páratlan kultúrtörténeti érték megőrzését és üzemeltetését. Az egyre emelkedő fenntartási költségek mellett önerőből sajnos csak kisebb, de így is tetemes összegbe kerülő felújításokat végezhetünk. Például a kidőlt kőkerítés helyreállítását, az ereszcsatornák javítását, a szobák festését, bútorozását... Nagyon nehéz a művészet és a gazdaságosság között egyensúlyozni, de egyben megtisztelő feladat a hely irodalomtörténeti jelentőségének megőrzése és az alkotóművészek igényeinek kiszolgálása - mondja a vezető.
