A most nyilvánosságra hozott tanulmány elszomorító képet fest: a betegek előszeretettel használják a népszerű keresőt, de általában nem igazán foglalkoznak az egészségügyi információk származásával és minőségével.
A szakember megfigyelte azt is, hogy a felhasználók többsége nem valódi segítséget nyújtó információkat keresett az interneten, inkább csak megerősítésre vágyott. Az adott honlap meglátogatását befolyásolta, hogy az oldal hogyan néz ki, mennyi grafikus elem szerepelt rajta, mennyire áttekinthető volt, és milyen nyelvet alkalmazott.
A kutató végül négy betegtípust határozott meg. Az elsőbe tartoznak azok, akik tájékozódnak a betegségekről és a szakmai fogalmakról. A másodikba azokat lehet sorolni, akik szerint az orvosok sem tudnak mindent, és ezért az egészségügyi tudásukat a világhálóról kell kiegészíteni. A harmadik kategóriába kerültek a kezelésekről tájékozódó és az ezekben a kérdésekben az orvosokkal vitázó vagy beszélgető személyek. Az utolsó csoportba pedig azokat sorolta Felt, akik "megengedik" az orvosnak", hogy kezelje őket, pedig ők sokkal többet tudnak elméletileg a betegségükről, mint a szakember. "Sokan el sem hajlandók ismerni, hogy egészségügyi ismereteiket az internetről szedték össze és mindezt csak azért tették, mert nem bíznak az orvosban" - tette hozzá az orvos.
Erich Sorantin radiológus úgy reagált kollégájára tapasztalataira, hogy az emberekben félelmet kelthet, hogy mennyi mindent találhatnak meg a világhálón. Az internetnek ez a túlzó felvilágosítási szerepe bizonyos szempontból rossz, ráadásul könnyen elbagatellizálhatók bizonyos súlyos betegségek tünetei. Abban viszont mindegyik szakember egyetértett, hogy a világháló a következő években alapvetően megváltoztatja majd az orvos-beteg viszonyt.
