Az ÁNTSZ akkor betiltotta a forgalmazást.
Ez biztos nem káros
Az egyes csapdatípusokban használt ragacsanyag (Tangle Trap) a Kutatóintézet honlapján már elérhető biztonsági adatlap szerint rákkeltő, mutagén hatású lehet.
Az anyag bőrrel nem érintkezhet, kezeléséhez kötelező a gumikesztyű használata, illetve elszívó fülke használata. A kockázatok miatt a terméket csak szakképzett felhasználók vásárolhatják meg. Mivel korábban biztonsági adatlapot nem biztosítottak a termékhez, ezért az elmúlt időszakban számos, elsősorban a ragacslapokkal aktívan dolgozó rovartani szakember egészségét veszélyeztették, de a tömegesen értékesített termék egyszerű felhasználói sem kerülhették el a kézzel való érintkezést.
A Csalomon Csoportnál pedig szükségszerűen meg kellett, hogy legyen az adatlap, mely tartalmazta a rákkockázatot. A hatósági vizsgálat előtt ezen az egészségre nézve kockázatot jelentő termékeket bárki megvásárolhatta, vagyis kiderült, sokak feltételezése ellenére az ÁNTSZ korántsem öncélúan, túlbuzgóságból tiltotta meg a csapdaforgalmazást. Figyelembe véve a nagyarányú értékesítést, intézkedésükkel a tömeges veszélyeztetés gyakorlatát szűntették meg.
Az MTA NKI a Levegő Munkacsoport korábbi kérésének megfelelően visszagyűjti az engedély nélkül forgalmazott diklórfosz tartalmú csíkokat. Hazánkban biocidként 2005. december 31-ben vonták ki molyirtóként való alkalmazását, és a növényvédelemben 2008. december 6-tól tilos a diklórfosz használata. A felhasznált Vaportape csík Magyarországon soha nem volt engedélyezve, ráadásul feromoncsapdába semmiféle irtószer nem kerülhetett volna.
A mezőgazdaságot sem érhette kár a Csalomon hiányában, hiszen emellett más szabályosan forgalmazó gyártók is léteznek (Albany, Bábolna, Celaflor, Montedison, Serbios/Kwizda, Pentachem, Zoecon), akik csapdái elérhetőek.
Forrás: Levegő Munkacsoport
