Több legyengült madarat, köztük sarlósfecskéket gondoztak az utóbbi napok viharos, szeles időjárása miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fenékpusztai madárgyűrűző és madármentő állomásán.
Sarlósfecske (Apus apus)
A szakember a madarak állapota miatt azért is aggódik, mert a sarlósfecske - amelyik rendszertanilag valójában nem tartozik a fecskék családjához - a legellenállóbb faj: az utóbbi években összesen nem került hozzájuk annyi példány, mint az elmúlt pár napban.
A mostani időjárás a "valódi" fecskéket, vagyis a füsti, a molnár és a parti fecskéket, illetve a szürke légykapót viseli meg alaposan, mert erős szélben nincsenek repülő rovarok, pedig a madarak éppen a költési időszak közepén vannak.
Veszprém megyei természetvédők arról is értesítették a telepvezetőt, hogy sok helyütt a gólyák csak állnak a fészkükben, nem tudnak leülni kikölteni vagy etetni fiókáikat. A jelentős mennyiségű eső ugyanis megáll a jól tömött fészkekben, emiatt pedig megfáznak vagy megfulladhatnak a madarak - fejtette ki Benke Szabolcs. Az utóbbi néhány napban több bagolyfiókát is megmentettek, többségüket visszatették a fészkükbe, ahonnan a szél miatt estek ki. Egy példányt azonban továbbra is a fenékpusztai állomáson gondoznak.
Fakó keselyűt fogtak
A táplálékhiány és a rendkívüli esős időjárás miatt romlott le a madár állapotra és ezért sikerült befogni. A madarat megerősödése után engedik majd el a megtalálás helyén.
A Fakó keselyű hazánkban nagyon ritka, a mediterrán térségből kóborolt el felénk. Legutóbbi hazai megfigyelése 2007-ben volt Apaj-pusztán és a Jászság környékén. Hazánkhoz legközelebb eső fészkelőhelye Horvátországban van, Cres szigetén, ahol nemzetközi szintű kutatás és repatriáló telep is működik a faj megmentése érdekében. A XVII-XVIII. században még a Kárpát-medence középhegységeinek sziklás hegyoldalain és a Kárpátokban is költött. Dögevő madár, nem vonuló madár, de a fiatal és immatur egyedek nagy távolságokra is elkóborolhatnak!
