A szentendrei Skanzenben e hétvégén megtartják a pünkösdi fesztivált. Utcaszínészek, langalétások, vásárosok, kézművesek és neves zenei előadóművészek várják a látogatókat.

A paraszti gazdálkodás a nagy családra épült, s célja elsősorban az önfenntartása volt. Termelésük biztonságát nagymértékben befolyásolta az időjárás, és ha valamiből fölösleget termeltek, vagy éppen hiányuk keletkezett leginkább vásárokban próbálták eladni illetve a hiányt beszerezni. Így a vásárok* napja életük igen jelentős és fontos eseménye volt. Egész vásárövezetek alakultak ki a települések földrajzi-gazdasági, valamint társadalmi és kulturális elhelyezkedésükből kifolyólag. A 18. század végére felvirágzott magyar vásárok szigorúan a kiadott vásárszabadalmaknak megfelelően zajlottak le. A vásárok konkrét lebonyolítását a vásárszabadalmak alapján készített vásárrendtartások előírásai szabályozták.

A Skanzenben az idei fesztiválon a Stípa Hagyományőrző Egyesület szó szerint életre kelti a múzeumban a „Szentgyörgyi vásár”-t, ahol korabeli vásárbíróval, állatorvossal, helypénzszedővel, lovas csendőrökkel találkozhat az idetévedő. Az Egyesület mintegy 30 tagja - akik között megtalálható mézes kalácsos, gyógyfüves, késes, csizmadia árus is – elhozza magával a díszes fogatot, számos felújított lőcsös kocsit, s a kézzel hajtott kenderköteles, kosárülőkéjű hintát is a gyerekek legnagyobb örömére. A Kárpát-medencében ősi és őshonos állatok felhajtásával, eladásával, zenével, táncosokkal elevenítik fel az adok-kapok mozgalmas életképeit.

Ehhez kapcsolódik majd a NESZ által működtetett kirakodó vásár, ahol kb. 30 árus megannyi portékája közül lehet válogatni és tucatnyi bemutatott mesterséget megszemlélni. A korgó gyomrúak sem maradnak éhesen, hiszen a nagyvásárok ételei is kaphatók lesznek: töki pompos, dödölle, krumpligombóc, perec, tócsni és persze az elmaradhatatlan kürtős kalács.

Kalocsai minták testközelben Pünkösdvasárnap

A szentendrei Skanzen Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága jóvoltából Mezőtúr után Kalocsa élő hagyományából és népművészetéből kapnak ízelítőt a múzeumba látogatók. A Kalocsai Hagyományőrző Népi Együttes és a Mezei Virágok Népdalkör egy közös produkciót adnak elő Bál Pünkösdkor címmel. Felelevenítik a pünkösdi királynéjárás szokását, a kisebbeket pedig megtanítják a helyi gyerekjátékokra. Egy, az erre az alkalomra felállított mobilfalon gyönyörködhetünk a híres virágmintákban, s a kalocsai író-, és pingáló asszonyok a tárgyi mintafestést tanítják meg, s a megfestett motívumok akár testen is hazavihetők lesznek a testfestők közreműködésének köszönhetően.

Előadások, koncertek

Két színpadhelyszín is szolgál a neves előadók szerepléséhez. Vasárnap délután a Kerekes Band ad egy órás élő koncertet, Pünkösdhétfőn a Nógrád Táncegyüttes produkciója élvezhető, délután pedig Szalóki Ági lép színpadra. A Tallabille zenekar autentikus magyar tekerőmuzsikát szólaltat meg, s népzenei alapú feldolgozásokat is játszanak majd. A Técsői Banda azt állítja: „Akár a nemes bor - olyan ez a muzsika. Benne van a tradíció, az ősök nemzedékről-nemzedékre átörökített tudása, és megvan benne a fiatalos tűz és erő.”

A fesztivál programjai között több utcaszínházi előadás is szerepel. A szekérszínház Szerelem és Móricz Zsigmond címmel ad elő egy darabot, Róka Szabolcs előadásában látható a Szent György és a sárkány, a Lónak vélt menyasszonyt pedig a Budapesti Utcaszínház mutatja be.

A fesztiválnapokon a múzeum reggel 9-től este 18 óráig tart nyitva. A rendezvény társszervezője a Népművészeti Egyesületek Szövetsége. A múzeum dél-keleti részén található, a viharban megsérült területet lezárták a látogatók elől, így a felső, észak-nyugati területen található tájegységek adnak otthont a programoknak.