A magyar hősök emléknapját rendezik meg országszerte az első és második világháborúban elesett katonák tiszteletére ma.
Szintén a fővárosban, ugyancsak a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság közös rendezvényén a rákoskeresztúri Új köztemetőben is tartanak megemlékezést a magyar katonahősök emlékművénél. Itt Holló József Ferenc, a kegyeleti bizottság tagja mond beszédet.
A fővárosi Máriaremetén, illetve Pákozdon, a Mészeg-hegyen lévő Doni kápolnában Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök mutat be misét az első és a második világháborúban elesett katonákra emlékezve.
Miskolcon a város elesett hőseinek emlékművénél és a hősök temetőjében a második világháborús hősök emlékművénél, illetve az első világháborús hősök emlékművénél, az 1956-os emlékműnél, a hadifoglyok kopjafájánál, és a Hősök temetője melletti volt köztemetőben tart megemlékezést a városi önkormányzat.
Kaposváron a magyar hősök emléknapi rendezvénye misével kezdődik, majd köszöntőt mond Pintér Kornél, a Magyar Vidék Országos ,56-os Szövetség elnöke, illetve emlékbeszédet mond Heintz Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő. Ezután leleplezik az 1956-os áldozatok emléktábláját és koszorúzást tartanak.
Győrött a hősök napi megemlékezést és koszorúzást a bácsai falunap keretében rendezik.
Székesfehérváron az önkormányzat és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága koszorúzással emlékezik a székesfehérvári katonahősökre, illetve a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér megyei szervezete megkoszorúzza a repülős emlékművet.
Nyíregyházán az ünnepségsorozat a hősök temetőjénél kezdődik, a Hősök terén folytatódik, és az Északi temetőben ér véget.
A hősök napját minden évben május utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy "nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni".
