A Kiscelli Múzeum altemplomában tartott bemutató után új játszóhelyen várja a közönséget az Ágens Társulat. Júniustól a Fogasház pincéje ad otthont a Szodoma után című előadásnak - a pincében nyáron is hideg van, ezért ajánlott a meleg öltözet.

A társadalom utáni állapotok szükségszerűen új játékszabályok, illetve ’életszabályok’ létrehozását generálják. A természetbe való menekvés minden elhatározás ellenére, újabb természetellenességet szül. Mi történik azonban akkor, ha a bennünk fagyott szenvedély egy ponton felrobban, és feltartóztathatatlanná válik? Nem érvényesek már az általunk felállított szabályok sem? A vad természet fékezhetetlen. Már nincsenek és nem is lehetnek kompromisszumok. Megszűnnek a kötelékek, megszűnnek a normák, és megszűnik a kérdés létjogosultsága: lehet-e az életet morális alapokra helyezni? Egy morál létezik: az egyén túlélése.


Az előadáshoz Ugo Betti, Bűntény a Kecskeszigeten című drámája; Abe Kobo, A homok asszonya című regénye, illetve a bibliai Lót történet szolgáltat irodalmi alapot. A darab pusztán a szereplők archetípusait kölcsönözi az említett művekből. Az előadásban szövegrészletek hangoznak el Oscar Wilde, Georg Büchner, Euripidész, Friedrich Schiller, Stéphane Mallarmé, Paul Valéry, Arthur Rimbaud, August Strindberg, Nick Cave műveiből. A dramaturgiában fontos szerepet kap az intertextualitás: a különböző irodalmi művekre, emblematikus képekre és mitológiákra való utalásrendszer. Az időtlen tér megjelenítésére a Fogasház pincéje biztosít izgalmas teret.

A Szodoma után cím archaikus, ősi történeteket, illetve képeket hív elő bennünk. A történetben az egyén problémájaként jelennek meg az etika embert próbáló kérdései. Azonban a morál, a bűn, a magány, a kivetettség és a közöny korunk problémája is. Örök kérdések, amelyek sem korhoz, sem időhöz nem köthetőek.