Egyszerűsödik a közmédiumok irányítása, viszont alkotmányba ütközhet az új médiatörvény.

Nagy átszervezések várhatók a közmédiában: összevonnák az ORTT-t a Nemzeti Hírközlési Hatósággal, és egységes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot hoznak helyette létre. Ezzel egyetlen kézbe kerülne a tartalom, illetve a sugárzás technikai feltételeinek szabályozása. A szervezet elnökét a kormányfő nevezi ki, és a megbízatása kilenc évre szól.

Az ORTT utódszervezete az egységes médiahatóságon belül működő Médiatanács lenne, amelynek élén a hatóság elnöke fog állni, akit a parlamentnek kétharmados többséggel kell megszavaznia. Első körben egyhangú döntésre van szükség, ám ha nem sikerül a személyekről megegyezni, elég a kétharmad.

A tagokat egy parlamenti jelölőbizottság jelöli, ahol a frakciók egy-egy képviselőt delegálnak, akik a frakciójuknak megfelelő mértékben szavazhatnak a delegáltra. Az új törvényjavaslattal a delegáltak kormánypárti-ellenzéki aránya így erősen eltolódna a kormány párt felé –írja a Népszabadság-, hiszen a három ellenzéknek meg kéne elégednie két hellyel, míg eddig fele-fele volt az arány.

Megszűnnek továbbá a közmédiumok élén álló közalapítványok és kuratóriumok is, amelyekbe eddig a kormányoldal és az ellenzék fele-fele arányban delegálhatta a képviselőit. Ezek helyettesítésére Közszolgálati Közalapítvány jön létre. A döntéssel az összes média, az MTI-vel együtt közös irányítás alá kerülne, de az intézmények önállósága megmaradna. Az új közalapítványba is két-két tagot delegálhat a kormányoldal és az ellenzék, ám a végső szót ebben az esetben is, ha az MSZP, a Jobbik és az LMP nem jutna egyezségre, a kétharmados Fidesz-többség mondhatná ki. Az elnököt pedig a Médiatanács delegálná, vagyis: a döntésekhez szükséges kormánytöbbség a kuratóriumban mindenképpen biztosított.

2011-re új médiatörvény is várható, melynek sarokkövei: a magyar állampolgárok számára fontos eseményekről, vitákról tudósítania kell minden közmédiumnak, ezenkívül bárki, bármilyen cikkre, nem csak a valótlan tények állítása, terjesztése miatt, hanem, ha úgy véli, az emberi becsületükön vagy méltóságukon esett csorba, élhet válaszadási jogával, az adott lapnak pedig kötelessége lesz azt közölni. Egy hasonló, a fideszes Répássy Róbert által benyújtott törvénymódosítást az Alkotmánybíróság 2001-ben alkotmányellenesnek nyilvánította, így meglehet, ez a törvényjavaslat sem fog átmenni a bírákon.

Such  György a Magyar Rádió elnöke már korábban kijelentette, csak akkor folytatja a munkát, ha a "mértékadó politikai erők" támogatják. Korábban csak az MSZP, az SZDSZ és az MDF által delegált kurátorok ajánlották mandátuma meghosszabbítását, de mára vélhetően kiderült, a kormány mást szán a posztra. Ez a lépés a rádió más vezetőit is érinti majd, a Kossuth Rádió főszerkesztője, Kerényi György például már korábban jelezte, ő is távozik, ha Such megy.