Budapest 1996-ban fülledt Buenos Aires-i utcává vált, 2005-ben a terroristákkal teli nagyvárossá. Hála Spielbergnek, most éppen Rómává, egy thrillernek köszönhetően, ahol Anthony Hopkins papszerepbe bújva játszik a pesti belvárosban.
Etyeki Korda
„Minden penny amit megspórolsz nagy adomány a filmkészítőknek”-mondta Steve Auer a Budapesti Raleigh stúdió ügyvezető igazgatója.
A Raleigh Stúdió idén áprilisban nyitotta meg 16 hektáros komplexumát. Az épület 3700 nm-es, 75 millió dollárból készült el, és jelenleg a legnagyobb Európában. Technikai vívmányainak hála, gyakorlatilag bármilyen szuperprodukció gyártását meg lehet itt oldani, egyetlen nehézséget a szakképzett stáb jelenti. ( A Hellboy2 forgatásakor, minden más filmgyártás leállt, mert aki élt és mozgott Etyekre vonult pénzt keresni)
Nem USA, Rákospalota
Denise Di Novi a film másik producere szerint - aki olyan filmeket tudhat a háta mögött, mint a Batman visszatér - cégük milliókat spórolt a magyarországi helyszínnel, többet, mintha Franciaországban forgattak volna.
„ A magyar stáb szaktudása megfelel a hollywoodinak, de sokkal olcsóbbak mint ott. Ez az oka, hogy 17 éve nem forgattam Los Angelesben.”- mondta Di Novi.
A filmgyártás fokozatos kivonulása Hollywoodból a nyolcvanas években kezdődött, az úgynevezett szökevény stúdiókkal, akik Texasban és Utahban kínáltak olcsó gyártási lehetőséget. Az új stúdiók egy része mögött filmgyártó cégek állnak, másokat ingatlanfejlesztők finanszíroztak. Hasonló helyszíneket kínáltak mint amik Dél-Kaliforniában elérhetőek, csak sokkal olcsóbban.
Brad, Redford és a magyar taxi
A kommunizmus összeomlása után 20 évvel, a számos kelet-európai város szeretne Hollywood szegényebb de gazdaságosabb unokatestvérévé válni.
A leggyorsabban azonban a magyarok kapcsoltak. A pénzügyi vonzerőt 2004 jelentette, amikortól a kormány döntésének következtében 20 százalékos kedvezményt kaptak a külföldi produkciók. A magyarok megédesítették a filmgyártók életét 2008-ban azzal is, amikor a gyártási kiadások külföldön forgatott részére is kiterjesztették a gyártási költségekből leírható 20 százalékot.
A külföldi gyártók Magyarországon akkor kapják meg a 20 százalékos kedvezményt, ha egy magyar céggel együttműködve dolgoznak, amelyek általában a háttérstábot biztosítják. Így a kifizetéskor a magyar cég levonhatja a költségeit a fizetendő adókból.
A verseny azonban élesedik, mert több kelet-európai ország próbál produkciókat átcsábítani. Júniusban az EU engedélyezte a cseheknek, hogy hasonló kedvezményeket vehessenek igénybe a produkciók, mint ami Magyarországon már működik. A Nu Image/Millennium Films, a korábbi bulgár nemzeti filmstúdió tulajdonosa egész New Yorki utcát épített fel, sárga taxikkal és éttermekkel, abban a reményben, hogy oda csábítja a spórolós producereket.
A tét nem kicsi. 2004 óta Magyarországon megtízszereződött a külföldi produkciók száma, és 2009-ben már 126-157 millió eurónyi bevételt hoztak a filmek, a Magyar Nemzeti Filmiroda közlése szerint.
A bevételeken túl más előnyökkel is jár egy-egy produkció, marketing szakemberek és kormányzati hivatalnokok harcolnak azért, hogy a filmgyártáson keresztül a turizmus is fellendüljön, és külföldi befektetők jöjjenek az országba.
„Az egész ország bruttó hazai össztermékét költhetnénk PR-ra s még mindig nem érnénk el azt, amit Hollywood jövetele jelentene az országnak”- jelentette ki Szőcs Géza kulturális államtitkár.
Nem Argentína
A Borgiák című 10 részes tévéfilm Jeremy Ironssal a főszerepben a XV. századi uralkodócsalád életét mutatja majd be.
György Péter Brunó, a Korda Stúdió prducere elmondta, hogy náluk készülő filmnek csak a díszlete 1,6 millió dolláros költséggel épült meg. Felhúzták a teljes Szent Péter székesegyházat, egy XV. századi kastélyt és Vatikán város kertjét, de még így is kevesebbe került a produkció, mintha Rómában forgattak volna.
Az alacsony bérek és a poszt-kommunista munkavégzés, mely 12 órányi munkát tesz lehetővé, túlóra kifizetése nélkül mind-mind hozzájárul a vonzerőhöz. Ráadásul mivel Magyarországon a filmipar nagyrészt nem egységes, ezért bárkit lehet alkalmazni, amin több mint 30 százalékot lehet spórolni a párizsi, vagy londoni árakhoz képest.
A gazdasági előnyök mellett, azért maradnak még kihívások Magyarországon. A külföldi filmesek számára a bürokrácia bonyolult, és a népesség is túlzottan homogén, ezért ha egy olyan filmet szeretnének készíteni, amelyben több rassz szerepel, akkor az extra költséggel jár. „Ha gettó filmet akar valaki készíteni afro-amerikaikkal, akkor nem lesz könnyű szereplőket találni Budapesten, importálni kell színészeket.- mondta el György Péter Brúnó. „A másik eset, hogy többet kell nekik fizetni, így az afrikai szereplők óránként több mint 100 euróval növelik a költségeket - magyarázta a stúdió vezetője.
Néhány producer egyre idegesebb a finanszírozási rendszer miatt. Mivel a kedvezmények magyar cégeken keresztül érkeznek (a nyereséges cégek adókedvezmény ellenében támogatják a külföldi produkciókat), számos közülük már rég veszteséget termel, és egy idő után nem lesznek képesek finanszírozni a külföldi produkciókat. A cseheknél ezzel szemben az állami költségvetésből biztosítják kedvezményeket.
Beau Flynn a The Rite producere szerint a magyarok viszonylagos tapasztalatlansága a nemzetközi filmgyártásban ahhoz vezetett, hogy 4 hónapon keresztül helyszíneket keresett, és felmérte a stáb képességeit, ahelyett, hogy 3 hónap alatt leforgatta volna a filmet Los Angelesben. A problémák ellenére úgy véli, hogy Budapest még így is több előnnyel rendelkezik, mint hátránnyal.
Forrás: New York Times
