A vb-re éveken át készül a rendező ország, vb-nek logója, kabalája, külön dala van, a vb-ről mindenki akar tudni mindent, mivel a vb és a vb-t rendező ország lesz egy hónapra a világ közepe.

A vb nem csak a férfi labdarúgás világbajnoki tornáját jelenti,  Összegyűjtöttünk 10 olyan kulturális tényt a vb-vel kapcsolatban, amely foci iránti rajongástól függetlenül mindenkit érdekelhet.

1. „Ke Nako Celebrate Africa’s Humanity“ még 2007 év végén jelentették be a vb hivatalos mottóját, az az „Itt az idő, hogy Afrika emberségességét ünnepeljük”A mottó a fekete kontinens pozitív tulajdonságait hivatott jelképezni: az időjárás és ez emberi szívek melegét, a lehetőségek országát. Ettől a világbajnokságtól minden dél-afrikai fellendülést, valamivel jobb életet várt. Bár vb előkészületeiről jövő hírek inkább a sportesemény árnyoldaláról számoltak be, kilakoltatásokról és az utcagyerekek eltűntetéséről a stadionok közeléből, hosszútávon talán ez a mondás is beérik.

2. Jabulani a torna hivatalos labdája, a szó ünneplést jelent a zuluk nyelvén A 30 ezer forintba kerülő játékszert az Adidas tervezte, nyolc szintetikus panelből áll, amelyeket, szemben a korábban kézzel varrott labdákkal, összehegesztenek. A fehér alapfelületén három, lekerekített élű háromszög alakú színes minta látható. A 11 szín a 11 hivatalos dél-afrikai nyelvet, a 11 helyi törzset, valamint az afrikaiak lelkének sokszínűségét, valamint nem utolsó sorban a nemzeti 11-et szimbolizálja. A világbajnokság döntőjén a Jo’bulani névre keresztelt labdával fognak játszani. Az elnevezés a döntőnek otthont adó Johannesburg városának becenevéből (Jo’burg) ered. A Jabulani nevű labdától arany színében tér majd el.


3. Zakumi, a zöld sörényes leopárd a Dél-afrikai labdarúgó világbajnokság hivatalos kabalafigurája. „Zakumi szimbolizálja az itt élő embereket, a Dél-afrikai Köztársaság földrajzát és szellemiségét”nyilatkozta róla Jerome Valcke a FIFA főtitkára. Zakumi jelképezi Dél-Afrikát és az afrikai motívumokat, hiszen leopárd több afrikai országban van, és magában hordozza ez a kabalaállat az itt élő emberek tulajdonságait: az önbizalmukat, büszkeségüket, vendégszeretetüket és a végletekbe menő vidámságukat és harciasságukat. De több is összeköti Dél-Afrikával: neve valójában összetett szó: ZA+kumi, az első tag, a ZA Dél-Afrika nemzetközi jelzése, a kumi pedig több nyelven is a 10-es számot jelenti Afrikában.

4. Vuvuzela: A hangszer nagy zajt és port kavart fel a vb-n, sok játékos és edző panaszkodott e népi hangszer fülsüketítő, a játékosok koncentrálását és egymás közötti kommunikációját képtelenné tévő zsivajra. A vuvuzela zulu eredetű szó, jelentése ’vú-vú hangot kelteni’. Hagyományos dél-afrikai hangszer, amely a tölcséres fúvókájú hangszerek családjába tartozik, kúpos furatú, tölcséres fúvókájú, B hangolású. Tipikusan 60-65 cm hosszú, de leghosszabb példányai az egy métert is elérik. Általában, mint a 2010-es vb-n is, futballmérkőzéseken fújják a szurkolók. Egy ideig levegőben lógott a vuvuzelák kitiltása a stadionokból, de végül a FIFA megkegyelmezett nekik.

5. VB dal 2010: A dél-afrikai vb több hivatalos dallal is büszkélkedhet, a két talán legismertebb: K’Naan szomáliai születésű, Kanadában élő rapper Wawin’ flag, és Shakira Waka Waka (Time for Africa) című száma. K'Naan 2007 nyarán, egy hirtelen kreatív felindulás nyomán írta a dalt, amely a Troubadour című albumán szerepelt. K'naan Warsame 1978-ban Szomália fővárosában, Mogadishuban született. Nagyapja, Haji Mohamed, költőként, nagynénje, Magool, énekes legendaként ismert. Miután apja családját hátrahagyva New Yorkba ment taxiskodni, K’naan és édesanyja a szomáliai véres polgárháború idején az amerikai nagykövetség bezárása előtti utolsó napon kapta meg a menekült-vízumot, s a Mogadishuból induló utolsó polgári géppel utaztak el, majd a család Kanadába költözött.

K’Naan, kinek szövegeiben a társadalomkritika központi szerepet kap: utcai harcokról, elnyomottakról, bevándorlókról énekel, a vb és a Coca-cola kedvéért lemondott néhány negatívan csengő sorról, és „habosra” írta a szövegét a vb és Afrika, na meg a felkínált szerződés tiszteletére. A másik hivatalos dal, Shakira Waka Wakája, amivel sokat nem kockáztattak, hiszen négy éve szintén ő énekelt a vb-n. Most a latinos mozdulatokba beletettek egy kis afrikai törzsi táncot is. A dalnak egyébként egy Zangalewa című afrikai katonadal szolgált alapjául.

6. Nelson Mandela Bay Stadion: A Port Elizabeth-ben található Nelson Mandela Bay Stadion egyike azon öt létesítménynek, amelyet újonnan hoztak létre, hogy otthont adjon nyolc mérkőzésnek, köztük a bronzmeccsnek. Érdekessége, hogy a játéktér talaja természetes fű, nem gyeptégla, az egyébként is impozáns stadion pedig egy tó partján fekszik. A névadó Nelson Mandela volt a Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke. Korábban apartheid ellenes aktivistaként tevékenykedett az Afrikai Nemzeti Kongresszus jelentős tagjaként, ami miatt 27 évet töltött börtönben. A faji megkülönböztetés ellenzőinek körében, Dél-Afrikában és világszerte Mandela a szabadság és az egyenlőség jelképe. 1993-ban megkapta a béke Nobel-díjat.

7. Soccer City Stadion Johannesburgban található, külön erre a vb-re lett felújítva. Itt játsszák a legtöbb meccset, köztük a döntőt is. A Soccer City már besöpörte a Fulton-díjat, amelyet kétévente ítélnek oda különleges építményeknek, ahol a stadion az építései projekt kategóriában nyert. Óriási parkoló és több büfé mellett található benne egy labdarúgó múzeum is. A stadion alakja a chalabash-ra, egy tipikus dél-afrikai népi cserépedényre emlékeztet. Ebben a csuporszerű edényben általában folyadékot szállítottak vagy tároltak, és a lopótök kiszárított héjából készítették el.

8. Afrikaans az egykori búr (holland) telepesek nyelve. Egyike a Dél-Afrikai Köztársaság tizenegy hivatalos nyelvének. A germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv a XVII. században önállósodott a Dél-Afrikába kivándorolt németalföldi parasztok, a búrok (boer – paraszt) holland nyelvjárásaiból. Az idők során hatott rá a hollandokkal együtt érkező francia, német és fríz telepesek és számos afrikai törzs nyelve. Több, mint hat millióan beszélik anyanyelvükként, Dél-Afrikán kívül Namíbiában és Zimbabwéban is hivatalos nyelv.


9. Az apartheid: egyfajta faji politika, amelyet a Dél-afrikai Köztársaságban és elődjében, a Dél-afrikai Unióban 1994-ig alkalmazott a fehér kisebbség. A búrokat legyőző angol telepesek, mikor elfoglalták az országot, faji megkülönböztetést, búr szóval apartheidet alkalmaztak. A lakosságot két részre osztották, a fehérekre, akik a lakosság kb. 10%-át és a nem-fehérekre, akik kb. a 90%-át tették ki. A fehérek kezében volt a gazdasági és politikai hatalom. Az élet minden területén kettős mércével mértek: külön törvény, külön városnegyed, külön busz, de még a közös parkokban is külön ülőhely járt a fehéreknek és a feketéknek. A feketék a 1960-as évektől kezdve ún. bantusztánokat (″független" törzsi államok) hozhattak létre, melyek révén külön lakónegyedekbe tömörültek.

Ám ezek valójában rezervátumok voltak, ahonnan kilépni csak engedéllyel volt szabad. Így a feketék idegennek számítottak a saját hazájukban. Ez a rendszer az erős külső és belső politikai nyomás ellenére is csupán 1990-ben omlott össze. Az apartheid miatt a dél-afrikai labdarúgó-válogatott körül óriási botrány tört ki, amikor 1957-ben az Afrikai Nemzetek Kupáján diszkvalifikálták a csapatot, mivel a vezetői az apartheid miatt nem voltak hajlandók vegyes csapatot kiállítani. A válogatott egészen 1992-ig volt kizárva a versenyből.1966-ban kizárták a FIFA-ból is, és csak 1990-ben tért vissza.

10. Desmond Tutu egy táncos fellépésével működött közre a XIX. labdarúgó-világbajnokság negyven perces megnyitóján. A Nobel-békedíjas egyházi vezető eredetileg tanári diplomát szerzett, ám 1957-ben, a dél-afrikai kormány faji megkülönböztetést alkalmazó oktatási törvényének hatására lemondott állásáról és egyházi pályára lépett. 1986-ban Fokváros érseke lett.

Eközben 1987-től tíz évig az Afrikai Egyházak Konferenciájának elnöki tisztségét töltötte be, ezzel Dél-Afrika egyik legbefolyásosabb egyházi vezetőjévé vált. 1988-ban a Nyugat-fokföldi Egyetem elnökévé nevezték ki.

Miután politikai okok miatt hagyta ott a tanári hivatást, aktív politikai szereplővé vált. Külföldi útjain igyekezett a nemzetközi közvélemény figyelmét a dél-afrikai belpolitikai helyzetre terelni. Az 1984-ben neki kiosztott Nobel-békedíj után a dél-afrikai politikai vezetés sem ignorálhatta Tutut, aki egyre inkább a feketék egyik szimbolikus figurájává nőtte ki magát. Fő célját, az apartheid vér nélküli befejezését sikerült elérnie.