Egy svájci bankban négy széfet nyitnak ki, melyek Franz Kafka kéziratait tartalmazzák. Az írásokat szakértők vizsgálják.

Franz Kafka szerette volna, ha kéziratait halála után megsemmisítik, de barátja, Max Brod, figyelmen kívül hagyta a kérést, és ezzel hosszadalmas jogi csatározást indított el.

A jogi herce-hurca most újabb fordulatot vesz, mert egy zürichi bankban kinyitják a dokumentumokat tartalmazó négy széfet.

Úgy tudják, a széfek több ezer eddig sosem publikált kéziratot, köztük levelezéseket, cikkeket, vázlatokat és rajzokat tartalmaznak, melyek részletes betekintést engedhetnek a XX. század egyik legnagyszerűbb írójának életébe.

A zürichi lépést hasonlóak követik két Tel Aviv-i bankban, melyeket egy izraeli bíróság kért fel, hogy ássák elő Kafka műveit a pincéből.

Ezek a dokumentumok képezik a vita alapját Izrael állam és a Hoffe nővérek között, akik azt állítják, ők örökölték Kafka iratait, anyjuktól Esther Hoffe-tól, Brod titkárnőjétől. Brod azon kívül, hogy figyelmen kívül hagyta Kafka kívánságát és kiadta a műveit, a jogokat Esther Hoffe-ra hagyományozta.

Izrael állam azonban állítja, a jogok őket illetik, mivel Brod 1939-ben Izraelbe emigrált.

Esther lánya, a Tel Avivban élő Eva Hoffe is jelen lesz a széfek kinyitásánál egy csapat ügyvéd kíséretében. Német irodalomtudományi szakértők, köztük egy írásszakértő segítségével egy pontos listát jegyeznek majd fel arról, mit tartalmaznak a széfek.

Ezután a bíróság eldönti, hogy az iratokat visszazárják a széfekbe, vagy átadják egy archívumnak, hogy megőrizzék a jövő generációjának.

Mindeközben az izraeli bíróság ítéletére várnak Hoffe kérelmét illetően, aki szeretné, hogyha az ügyet a nyilvánosság kizárásával tárgyalnák. Az izraeli Haaretz újság az iratok irodalmi fontosságára hivatkozva kérvényezte, hogy a dokumentumokat kiadhassák.

Kafka 1924-ben hunyt el tüdőbajban, ezt az utasítást hagyva Brodnak: „Kedves Max! Az utolsó kívánságom: minden, amit magam után hagyok, legyen elégetve, olvasatlanul.” Azonban Brod úgy döntött kiadatja Kafka regényeit (A per, A kastély, Amerika).

1939-ben, mikor a nácik közeledtek, Brod elhagyta otthonát és egyetlen aktatáskában vitte magával Kafka iratait Tel Avivba, ahol új életet kezdett. Később A kastély és az Amerika című művek kéziratait az oxfordi egyetemnek adományozta, de A per eredeti változatát megtartotta magának.

Felesége halála után Brod asszisztensével, Esther Hoffe-val élt együtt. 1968-as halálakor egy most vitatott végrendeletet hagyott maga után. Esther néhány kéziratot eladott, és 2007-es halálakor a fennmaradó iratokat lányaira, Evara és Rutira hagyta.

Forrás: The Guardian