Az oplogó és csengőhang biznisz alkonyát az mp3 lejátszós színes kijelzős, kamerás mobilok hozták el, az emelt díjas üzletág azóta sem heverte ki ezt a csapást. Vannak azonban még cégek, akik nem zárták be a polifónikus csengőhang áruházukat sem.

Azt hinnénk, hogy ma már, amikor szinte bárki bármilyken zenét a telefonjára másolhat, vége az operátor-logó és csengőhang letöltésnek, de úgy tűnik, még számos cég profitál a polifónikus csengőhangokból is. Persze legtöbb az mp3-ból fogy, és az élelmesebb vállalatok hamar felismerték, hogy sokan vannak akik szívesen veszik ha Kárpátia csörög a zsebükben, vagy Csaba herceg ébreszti őket csillagösvényen, ezért az elmúlt évek sikerterméke a „nemzetű érzelmű” csengőhang lett.

De volt olyan cég is, aki nem sokat teketóriázott, és a világ összes himnuszát letölthetővé tette - mindenki válasszon úgy, ahogy a szívének (vagy az útlevelének) kedves.



Azonban nem minden országban lehet a nemzeti jelképeket szabadon felhasználni.
Bangladeshben például egy 2006-os döntés alapján illegális a nemzeti himnusz kereskedelmi felhasználása, így 54 ezer euróra (15 millió forint) büntették a három nagy mobilszolgáltatót, mert a nemzeti himnuszt is csengőhangként kínálták.

Az EU-ban is megpróbálták rendbe rakni a csengőhang bizniszt: 2008 júniusa, és 2009 novembere között a nemzeti hatóságok 301 honlap ellen indítottak vizsgálatot az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok súlyos megsértése miatt. A 301 vizsgált honlap 70%-a esetében már született megoldás: 52%-ukat (159 honlapot) kijavították, 71%-ukat (54 honlapot) pedig bezárták. A három, leggyakrabban tapasztalt probléma a következő volt: nem egyértelmű árinformációk (teljes mértékben vagy részben hiányzó információk); a szolgáltatóra vonatkozó információk hiányos feltüntetése; félrevezető reklámok, különösen az „ingyenesként” hirdetett csengőhangok, melyek esetében a fogyasztókat valójában előfizetésre kötelezik. Februárban és májusban az olasz végrehajtó hatóságok a „nagytakarítás” eredményeként összesen körülbelül 2 millió EUR összegű bírságot szabtak ki 9 nagyvállalatra, amelyeknél jogszabálysértést állapítottak meg.

Következő lépésként az emelt díjas szolgáltatások, és a betelefonálós műsorok egységes szabályozását tűzte ki célként az EU.